Fafelületek, bútorok ápolása másképp

Vannak olyan napok, amikor nem nagyon van lehetőségem a világhálón való bolyongásra, kommunikációra. A mai is ilyen volt.

Napom első felében -közel két éves lemaradásomat pótolva- felszereltem egy-két lámpát a lakásba, majd hódoltam a már korábban is említett hóbortomnak és pizzát sütöttem.

Mire jóllakottan a gép elé ülhettem volna, párom már megelőzött.

Szép lassan este lett, úgyhogy türelmetlenül noszogatni kezdtem, jelezve, hogy eleget kéne tennem vállalt kötelezettségemnek és ehhez bizony meg kéne szakítania az órák óta tartó böngészést.

A türelem rózsája ez esetben egy újabb lehetőséget jelentett a fából készült bútorok és egyéb felületek házi praktikával való tisztítására, ápolására.

A módszer leírását párom találta a www.noilapozo.hu -n , és én a “mindig jobb, ha van választék” elvén örömmel osztom meg minden kedves látogatóval, akár olvasta a korábban ezzel a témával foglalkozó írást, akár nem.

Első lépésként portalanítsuk az ápolandó felületet, majd ha a felület ápolása előtt szükségét látjuk a komolyabb tisztításnak, oldjunk fel 1tk szódabikarbónát egy tál vízben és töröljük át ezzel.

A portalanított, száraz felület ápolását egy olívaolajjal átitatott puha ronggyal végezzük. Töröljük át vele, majd egy szintén puha, száraz ronggyal fényesítsük.

Kedvenc illóolajunkból pár cseppet az olívaolajhoz keverve kellemes illatot kölcsönözhetünk bútorainknak.

Ezek szerint érdemes volna “női oldalakat” is böngésznem…

Konyhai reszelők tisztítása

Legújabb konyhai őrületem a pizzasütés. Családom kezdeti örömét először a félig keletlen, ízetlen tészta, majd -az igazi recept megtalálása után- a pizzának, mint a “mindennapi betevőnek” szó szerinti megjelenése vette el.

Ezek után egyértelmű, hogy kitartásomra és annak eredményére csupán én lehettem büszke. És mi mást is tehettem volna -társ nélkül- e gasztronómiai maraton minden lépése után? …mosogattam. Mosogattam a tálakat, a késeket, a vágódeszkát, a tepsit és a reszelőt is.

Az említett kellékek közül a legtöbb gondot a reszelő mosogatása okozta. Az is csak addig, míg párom meg nem könyörült rajtam és nem mutatott egy-két fortélyt.

A legfontosabb -és itt az én hibámból tanulhat bárki-, hogy használat után azonnal mossuk el -akkor is, ha az előkészítés során egy másik oldalát még használni szeretnénk.
Ha ezt elmulasztottuk és mosogatáskor szembesülünk a rászáradt maradék ragaszkodásával, 1-2tk szódabikarbónát szórjunk egy tál meleg vízbe és pár percig áztassuk benne reszelőnket.

Sajt reszelése előtt kenjük be a reszelőt ét- vagy olívaolajjal. Könnyebb lesz a mosogatás.

Ha az apró lukakba szorult maradékokra nem szeretnénk egyenként vadászni, reszeljünk le egy darab száraz kenyeret is rajta.

Az enyémhez hasonló négyoldalú reszelő tisztításában hathatós segítséget nyújthat egy konyhai nyeles-kefe vagy akár az üvegmosó kefe is.

Persze, ha nem sütöttem volna naponta pizzát, lett volna aki mosogat helyettem… 🙂

A termosz tisztítása

Reggelenként, ha bemegyek dolgozni, első dolgon, hogy főzzek kávét és teát. Egyszerre több adagot is, hiszen a munkahelyemen uralkodó árak és minőségi okok miatt, sokkal jobban megéri, ha termoszban beviszek pár “bónusz” adagot. Tehát napi szinten használom a termoszt, amit a feleségen mindig nagy szeretettel takarít, hiszen minkét ital csúnyán beszínezi a termoszok belsejét. Íme néhány praktika, hogy megkönnyítsem az ő és mások helyzetét.

A termosz-üveget használat után azonnal mossuk ki szódás meleg vízzel és üvegmosóval. Ha nem tudjuk mindjárt kimosni, legalább többször öblítsük ki vízzel, majd később mosogassuk el. A kimosott termoszban éjjelre hagyjunk hideg vizet.

Egyik remek praktika, ha beleöntünk forró vizet, illetve egy csomag sütőport, szódabikarbonát vagy műfogsor-tisztítót és hagyjuk állni három órát.

A termosz mosogatásánál ügyeljünk arra, hogy ne kerüljön víz az üvegbetét és a szigetelés közé, mert különben tönkremegy. A termoszt vízben áztatni nem szabad! Mindig dugaszolatlanul tegyük el, így nem dohosodik meg. Ha az üvegnek szaga lenne, mossuk ki egész enyhe hipermangános oldattal. Hideg vízzel többször öblítsük. Sokáig nem használt termosz szagtalan marad, ha egy kockacukrot teszünk bele.

Forrás: Tausz György

A márványpadló tisztítása

A minap volt szerencsém egy olyan emberrel találkozni, akinek a háza maga a csoda. A kialakításánál az volt a cél, hogy minél praktikusabban lehessen felhasználni  a tereket és úgy gondolom, ez  tökéletesen sikerült. Mindeközben arra is figyeltek, hogy – csak és kizárólag – minőségi anyagok legyenek az éplületben. Így esett a döntés a márványra, mint padlóburkoló. Mivel ez az ismerősöm tudja, hogy milyen blogot írunk, így azonnal megkérdezte, hogy a márványtisztítására milyen praktikáink vannak.

A legegyszerűbb praktika a foltok eltávolítására, ha szódabikarbóna és víz keverékét rákenjük a foltra, majd langyos vízzel lemossuk és szárazra töröljük. Remek tisztítószert gyárthatunk otthon úgy, hogy citromléből és tisztítóporból (nem súrolópor) készítünk pasztát. Szennyeződöt felületet kenőszappannal kenjük át és utánna nedves ronggyal töröljük át. Az áttisztított felületre rákenhetjük az általunk elkészített pasztát,végül bő vízzel mossuk le. Hasonló eredmény érhetünk  el ha csak ecetet vagy vitromlevet használunk, de arra vigyázzunk, hogy ezek az anyagok könnyen megmarhatják a kő felületét.

A márvány nem igényel túl nagy odafigyelést napi takarítás szintjén, elég ha mosószeres ronggyal áttöröljük. Ha zsír vagy olajfolt kerül a kőre, legkönnyebben acetonnal vagy benzinnel távolíthatjuk el. A legfontosabb, hogy súrolószert ne használjunk, hiszen azzal könnyen összkarcolhatjuk a kő felületét. Ha ettől függetlenül a márványunk el kezd mattosodni, akkor használjunk viaszos posztót a fényesítéshez. Ablakpárkányok fényesítéséhez használhatunk étolajat is.

Evőeszközök tisztítása

Ünnepi hangulat, ünnepi készülődés? Nem feltétlenül kell erre gondolnunk a karácsony közeledtével. Nap mint nap készítjük elő asztalunkat vendégváráshoz, családi étkezésekhez. Étkezéseink elengedhetetlen kellékei az evőeszközeink. Természetesen minden főzéskor vagy étkezéskor használt evőeszközt elmosogatunk.

Ahány ház, annyi szokás.   …mondja a népi bölcsesség, és nem alaptalanul. Mindenki a maga módján mosogat és varázsolja tisztává az edényeit, evőeszközeit.

Korábban már írtunk megoldást az ezüstneműk, a fából készült konyhai eszközök és a rozsdamentes acél felületek, -eszközök tisztítására. Ezért, most elkalandozva a homogén anyagok tisztításától, a “vegyes” anyagokból készült evőeszközök tisztítására helyezünk elsősorban hangsúlyt.
Általában a mosogatáskor éppúgy tisztítjuk fa vagy műanyag nyelű evőeszközeinket, mint bármely másikat. Az eredmény első látásra -és rövidtávon-  megfelelhet bárki ízlésének, de alaposabban szemügyre véve azt tapasztaljuk, hogy a nyél tövében makacsul megmaradnak a szennyeződések.
Kimondani is rosszul esik, de ezt a szennyeződést nagyrészt mi magunk okozzuk a mosogatás során. Ez persze nem azt jelenti, hogy hanyagul mosogatnánk. Egyszerűen csak a “foglalat”, mint az különböző anyagok találkozási pontja szinte vgyűjti a koszt.
Sziszifuszi megoldásként nekiláthatunk egy hegyes ezközzel a szennyeződés eltávolításához, de van ennél egyszerűbb, hatékonyabb megoldás is.

– egy magas falú edénybe szórjunk egy kevés szódabikarbónát,
– helyezzük rá evőeszközeinket,
– majd öntsünk rá langyos ecetet úgy, hogy elfedje a kényes részeket,
– hagyjuk benne ázni, amíg a habzás tart,
– majd egy kemény sörtéjű kefével tisztítsuk meg a fellazult szennyeződésektől,
– ezután mosogassuk el úgy, mint bármikor használat után.

Ezt a folyamatot természetesen nem szükséges minden alkalommal elvégeznünk, de rendszeressé téve nem kell attól tartanunk, hogy vendégeink bizalmatlan, kritikus szemmel néznek majd ránk, ha az étkezés után a mosogatóba tesszük evőeszközeinket.
A fenti eljárás hatásosan alkalmazható pl. a tojásos villák vagy akár rántott ételek forgatásához használt eszközeink tisztításához is.

Az otthon illata 2.

Az otthon illata a jó közérzet titka. Mindenki számára fontos, hogy otthonában kellemes illattal találkozzon, amikor egy fárasztó nap után hazatér.Ezt a mai -modern- ember elsősorban kemikáliák felhasználásával éri el, pedig a pedig nagyanyáink és dédanyáink otthonai anélkül is tiszták és illatosak voltak, hogy ezreket költöttek volna havonta a különböző, konnektorba dugható elektromos illatosítókra, színes-formás illatos gyertyákra vagy különleges tisztítószerekre. Főként azért, mert az ő idejükben még nem is voltak elérhetőek ezek a dolgok.  Vajon ők, hogy csinálták a kérdés felmerülhet minadannyiunkban, a téma második részében ezt mutatjuk be.

Egyszerű praktika lehet, amivel minden otthonban meghitt hangulatot varázsolhatunk ha egy edénybe engedünk némi vizet, és beleszórunk egy kevés szegfűszeget, szárított – ha nincs, a friss is megfelelő – narancshéjat, egész fahéjat, vaníliát és egy kevés gyömbért, és a fűszerkeveréket lassú tűzön elkezdjük forralni.

Az ecet önmagában is hatásos, ám ha olyan szagokat szeretnénk kiűzni a lakásból, mint például a káposzta szaga, akkor egy edényben lassú tűzön és kevés vízben  forraljunk egész fahéjat vagy szegfűszeget.

A sütő tisztántartásához használt erős tisztítószerek miatt gyakran válik a sütő vegyszerszagúvá. Hogy ezt megszüntessük, a már tiszta sütőbe helyezzünk friss narancshéjat vagy egész citromot, és 200°C-on sütögessük 15 percig! A gyümölcs illóolajai hatásosan szüntetik meg a tisztítószer szagát.

Abban az esetben, ha hiába mossuk át rendszeresen a szemetest, ennek ellenére mégis átveszi a hulladékok szagát, akkor nem kell mást tennünk, mint teleönteni vízzel, és literenként két evőkanál szárított mentát, majd egy csészényi szódabikarbónát hozzáadni. A keveréket hagyjuk állni egy órát, majd öblítsük át a szemetest.

Gyors és olcsó, ám hatásos módszer, ha meghámozunk néhány narancsot és mandarint, és a héjukat tegyük egy könnyen átmelegedő edénybe – például rézből készültbe -, és helyezzük a fűtőtestre! A fűtési idény alatt így könnyen és gyorsan tölthetjük meg meleg és fűszeres illattal a lakást!

Kevés jobb és hatásosabb illetve dekoratívabb megoldás van mint egy illatcsokor. Fogjunk két-három fenyőágat, néhány szál levendulát, egy csokor kakukkfüvet és rozmaringot és néhány jó minőségű egész fahéjat, és az egészet tekerjük össze egy csokorrá egy kis raffia segítségével!

A tökéletes hatás érdekében a legjobb, ha már a lakásba lépést is megillatosítjuk! Ehhez pedig csupán egy hungarocell koszorúra és egy jó adag potpourrira van szükség! A koszorút alaposan kend be ragasztóval, majd forgassuk bele a potpourriba, de úgy, hogy egyetlen rész se maradjon fehér! Egy éjszakán át hagyjuk száradni, majd akasszuk ki az ajtóra! Alkalmanként néhány csepp illóolajjal frissíthetjük, így már az otthonod környéke is illatozik majd.

Forrás: jolcso.multiply.com

A bot-, vagy rúdmixer tisztítása

Szeretek főzni. Amit nem szeretek, az aprítgatás és a mosogatás. Külön sértésként éltem meg, amikor néhány évvel ezelőtt a konyhai robotgépek piaca a funkciónkénti készülékekkel külön “tárolóhelységet” követelt magának a konyhában…   …és persze egy átlagos hétvégi főzőcske után jöhetett a különböző aprító-, dagasztó-, keverő-, facsaró-, stb.gépek mosogatása.

Az áttörést a rúdmixer hozta el. Elfér egy fiókban és a számomra macerás műveletek jelentős részét el lehet végezni vele. Egyetlen problémám a használat utáni mosogatás maradt, de még mindig szívesebben “kapirgáltam” körbe a kés alatti részeket, minthogy egy flottányi eszköz tisztogatásával kelljen megbirkóznom.
De a csodamasina elromlott, és én mint jó férfiember azonnal csavarhúzót ragadtam. Gondoltam, egy ilyen egyszerű szerkezet megjavítása  nem okozhat problémát számomra…..szétszedtem, és rájöttem, hogy én ezt nem akarom megjavítani.
A mosogatáskor -a kapcsoló mellett(!)- beszivárgó víz, és a tengely mentén a gépbe jutó élelmiszer pusztító, gusztustalan munkát végzett.Elmentem hát egy boltba, és vettem egy újat. Hazaérkezve első dolgom a használati utasítást -annak is a tisztításra vonatkozó leírását- kezdtem el böngészni. Majd néhány rutinosabb ismerősömet is megkérdeztem, ők hogyan oldják meg ezt a kérdést?

Végül a következő eljárásnál kötöttem ki:
-közvetlenül a használat után mosom el, időt sem hagyva az ételmaradékoknak a rászáradásra,
-a gyártó által javasolt szappanos víz helyett, egy darab vöröshagymát aprítva járatom pár másodpercig,
-ezt öblítésként sima langyos vízben megismétlem,
-a külső alkatrészeket mosogatószeres szivacs puha oldalával áttörlöm, majd szárazra törölgetem,
-ha netán makacsabb szennyeződés kerül a nehezen elérhető helyekre, egy kifacsart citrom levébe egy kiskanál szódabikarbónát teszek, majd először ebben áztatom, végül pár másodpercre bekapcsolom, és ezután öblítem le sima vízben.

Természetesen, a mosogatás azon részeinél, amikor az nem igényli a gép “járatását”, kikapcsolom és áramtalanítom.

Hatásos, és vegyszermentes eljárás.

Mosás vegyszer nélkül – Környezetbarát alternatívák

Tegnap a munkahelyem jóvoltából részt vehettem egy környezettudatosságról szóló tréningen, ahol sok mindenről volt szó, többek között a tisztaságról, takarításról is. Örültem ennek a témának, hiszen mi is ezzel foglalkozunk, így gondoltam a tréningen szerzett tapasztalataimat is megosztom olvasóinkkal.

A témával kapcsolatos érdekességek közül, mi a mosószerek alternatíváival nem foglalkoztunk eddig. Mai postunkban ezekre adunk megoldásokat.

Milyenszereket használhatunk a mosószereink helyett?

• Mosószóda
• Mosószappan
• Szódabikarbóna
• Ecet
• Citromlé
• Mosókorong

A mosószóda (nátrium-karbonát) általános vízlágyító-, áztató-, zsíroldó- és tisztítószer. Igen kis mennyiség is elegendő belőle. Áztatáshoz 15 liter vízhez kb. 1-2 evőkanál mosószódát adjunk. Ha a mosóporunkhoz mosószódát keverünk, kevesebb mosópor, az ajánlott mosóporadag akár egyötöde is elegendő.

Ajánlott adagolás tehát: 50 ml mosópor + 50-100 ml mosószóda.

Mosópor-felhasználásunk csökkentésével már sokat tehetünk környezetünk megóvásáért. Akinek azonban még van egy kis ideje és energiája, az készíthet mosószappanból szappanpelyhet sajtreszelő segítségével, amellyel a mosóport lehet helyettesíteni. A szappanpehely gyapjúkímélő mosásra is alkalmas. Az élővizekben teljesen lebomlik, ezért a mesterséges detergensekhez képest környezetkímélő. Mosószappant bármely illatszerboltban beszerezhetünk.

A szódabikarbóna (nátrium-hidrogén-karbonát) hatásában a mosószódához hasonlít, de annál gyengébben lúgos, vízben jól oldódó fehér por. Amennyiben csak a mosóporunkat cseréljük le, és maradunk a megszokott öblítőinknél, akkor előfordulhat, hogy mosógépünk dobja elmattul, fehéredni kezd. Amennyiben az öblítőnket is lecseréljük egy környezetbarátabb megoldásra, akkor ezt megelőzhetjük, megszüntethetjük. Erre használjunk ecetet.

Az ecet fertőtlenítő-, és vízkőoldószer. Az utolsó öblítővízbe keverve lágyítja a mosott ruhát és élénkíti a színeit. Az öblítőtartályba az előzőleg vízzel háromszorosára higított húsz százalékos ecetet önts, a jelzés szerint, vagy egy csészényit! A háztartásokban alkalmazott, hígított ecet a környezetre nem ártalmas. A ruha száradása után az esetleges erős ecetes illat elpárolog, de ha mindenképpen szeretnénk kellemes illatúvá varázsolni a ruhánkat, akkor adjunk néhány csepp illóolajat az ecethez. Ráadásul ecet használatával szinte teljesen megelőzhetjük a mosógépünk vízkőtől való amortizációját is.

A citromlé gyenge, természetes sav. Fehérítőszerként használhatod. A természetben lebomlik.

Forrás: www.okoszolgalat.hu/zold_praktikak/mososzer

A bronz dísztárgyak tisztítása

Mindig is csodáltam a szobrászokat. Fantasztikus dolog lehet, egy formálható anyagból, kész, emberek számára tetszetős dísztárgyat (jelképet) alkotni. Ezért is szerettem parkokba járni, szobrokat, emlékműveket nézegetni. Ott, vagy ipari módszerekkel takarították a szobrokat, vagy hagyták patinásodni. Nézőpont kérdése, hogy a szerencsésebbek, akik otthonában van egy-két dísztárgy/szobor, melyiket szeretik, ha csillogó tiszta, vagy ha patinás az emléktárgyuk. Most arra adunk tippet, hogy lehet takarítani ezeket.

Azt szeretném leszögezni már az elején, hogy bronz szobrot takarítani nem gyerekjáték. Kell hozzá erő és kitartás, hogy úgy csillogjon a dísztárgyunk, mint amikor megalkották. A legegyszerűbb, ha szódabikarbónát és citrom levét összekeverjük, és az  így reakcióba lépett anyaggal tisztítjuk/dörzsöljük. Tisztítás után mossuk le, és száraz ronggyal törölgessük át.

Másik remek módszer, ha egyenlő arányban összkeverünk sót és lisztet, majd annyi ecetet öntünk bele, hogy masszát kapjuk. Ezt rákenjük  az emléktárgyra és rajta hagyjuk fél órán át állni, majd lemossuk.

Ahhoz, hogy mindig csillogó legyen a szobrunk, néha napján nem árt szappanos vízbe mártott ronggyal áttörölgetni. Ahhoz, hogy ne patinásodjon a bronz lekenhetjük átlátszó lakkal is. Abban az esetben, ha meg akarunk szabadulni a patinától, akkor borecetben feloldott sóba (egy liter borecet 3 evőkanál só) mártott ronggyal tisztítsuk. Tisztítás után mossuk le, azonban arra mindig vigyázzunk, hogy ne használjunk, olyan rongyot, kefét, ami megkarcolhatja a dísztárgyunkat.

Kéztisztítás, kézápolás természetes módon

Sosem felejtem el nagymamám tökfőzelékét. Nem csak azért, mert Ő tudta a legfinomabban elkészíteni, hanem azért is, mert kuktáskodhattam mellette -gyalulhattam, sózhattam. Egy ilyen “közös” főzés alkalmával hívta fel figyelmem arra is, hogy a tök leve -mivel erősen lúgos kémhatású- a legalaposabban mosott kezet is tisztábbá varázsolja.
Ennek a régi emléknek a nyomán elindulva a kéztisztítás lehetőségeinek eme néhány házi praktikáját találtam:

-Mind a tök-, mind az uborkafélék leve lúgos kémhatású, ezért bátran moshatjuk vele kezünket. Sőt abban is biztosak lehetünk, hogy az enyhén kiszáradt bőrt kellemesen hidratálják.

-Ha pl. barkácsolunk, vagy úgy döntünk, hogy autónkat magunk szereljük, készüljünk fel a kézbőr repedéseibe, ráncaiba kerülő masszívabb szennyeződés utólagos eltávolítására. Nem kell “vörösre sikálnunk” bőrünket, ha pl. egy fél citrom levével, rostjaival alaposan “előmossuk”. Extrém esetben szórjunk tenyerünkbe egy kevés szódabikarbónát a citromléhez.

Természetesen a kézbőr ápolását egy alapos mosással nem tudhatjuk le, de ha nem bízunk a “bolti” tégelyek tartalmában, elkészíthetjük saját kézkrémünket is. Ennek előnye, hogy biztosan a szükséges ápolást biztosítjuk kezünk számára.

A kézkrémek elkészítéséhez azonos “alapot” készíthetünk az alábbi módon:

-Egy kisebb edénybe tegyünk 10gramm méhviaszt, 50ml jojobaolajat és 5gramm kakaóvajat. Ezt 70 celsius fokos vízfürdőbe téve megolvasztjuk, majd egy tégelybe öntjük.
Kihűlés után az illóolaj-keverékek közül válasszuk ki a számunkra megfelelőt és keverjük hozzá:

-Megviselt kézbőr esetében: -10csepp rózsafaolaj, 10csepp levendulaolaj, 5csepp citromolaj.

-Repedezett kézbőrre: -5csepp benzoéolaj, 10csepp mirhaolaj, 10csepp szantálfaolaj.

-Gyulladásos kézbőrre: -10csepp kamillaolaj, 15csepp rózsafaolaj.

-Kisebb bőrsérülés esetén: -10csepp levendulaolaj, 15csepp szantálfaolaj.