címkéhez tartozó bejegyzések

Hogyan szüntessük meg a nemkívánt gazfelverődéseket?

Ez a téma első olvasatra inkább tűnhet esztétikai, mint higiéniai célzatúnak. Ám a csúf látványon kívül egyéb problémákat is okozhat (és itt nem a kevésbé “sportos” nyugdíjasoknak okzott közlekedési nehézségekre gondolok 🙂  ), ha a gaz felveri az általunk használt járdát vagy az otthonunkat magába foglaló ház tövét.

Ahol a gaz és a gyom felüti a fejét, a felszíni zöld rész alatt makacs gyökereket is ereszt. Ezek a gyökerek magukba szívják a nedvességet, gyarapodnak és szinte szétfeszítik az érintett felületeket.

Sokszor ezt a kérdést elintézzük egy legyintéssel és a fűnyírási munkálatok kiterjesztésével, pedig a legszebb úton vagy újonnan épített házon is egy-két év alatt komoly költséget okozó rongálást vihet végbe az eleinte fel sem tűnő gazosodás.

Mielőtt néhányan elindulnának, hogy gyomirtót vásároljanak és “felvegyék a harcot a természettel”, én inkább  az olcsóbb és hatásosabb házipraktikák mellett teszem le a voksom, és nekik is azt javaslom, maradjanak ezeknél.

– A cementezett, betonozott vagy térkővel burkolt felületeket könnyen megóvhatjuk a gyomok elszaporodásától, ha forró vizet öntünk a “fertőzött” közökre. A gyomok újbóli felbukkanásakor ismételjük ezt meg.

– Aszfaltozott vagy bazalttal kirakott részeken könnyebben elbánhatunk az előbújó gazzal. Elegendő, ha száraz sót szórunk rá. Az elburjázott gyomoknál a gyomirtásra szánt forró víz hatékonyságát némi só hozzáadásával fokozhatjuk.

Reklámok

Száraz sampon készítése

A szeszélyes tavaszi időjárás szerencsére már megörvendeztetett minket egy-egy napsütéses nappal. A szabadtéri programok egyre bővülő lehetőségei között az egyik legelőkelőbb helyre a kirándulás, természetjárás kerül. Ha módunkban áll, érdemes ezt egy hosszú hétvégére időzítve többnapos túrázás formájában “megejteni”.

Igaz, hogy ez több szervezést, felkészülést igényel, ám a természetben eltöltött néhány nap mindenképpen kárpótol majd minket.

Felszerelésünk összeállításakor a praktikum és a szükségesség egyaránt fontos szerephez jut. Ezeknek a szempontoknak megfelelve érdemes a “tisztasági csomagba” egy kevés száraz sampont készítenünk.
Keverjünk egy fél csésze kukoricaliszthez, keményítőliszthez vagy babahintőporhoz egy kávéskanál sót, és töltsük ezt egy nagy lyukú sótartóba. Szórjuk a hajunkra, majd többször keféljük át.

Ezt a módszert használva környezetünket kímélve vethetjük le a tábortüzek és a szalonnasütés szagát mielőtt újra visszaindulnánk urbanizált környezetünkbe.

A napernyő tisztítása

Talán viccesnek tűnik, hogy már most a napernyő tisztításáról írok, de ezzel is csupán magamban próbálom erősíteni a nyár és a szikrázó napsütés közelségébe vetett hitet.

Persze indokolhattam volna azzal is a témaválasztást, hogy a szezonális felkészülést, hogy jobb már most elkezdeni, hiszen a tavasz ismérve a szeszélyes időjárás és éppúgy reánk törhet a kánikula, mint pár napja a havazás.   …bár így lenne.

Minden esetre, higgyünk az “időjósoknak” és használjuk ki hasznosan a hétvégére ígért napos, meleg időjárást.

Napernyőket elő! Mutassuk meg a természetnek, hogy mi már felkészültünk.

– Ha a téli tárolás során penészfoltok jelentek meg rajta, negvesítsük meg azokat szalmiákszesszel és hintsük be sóval. 10 – 12 órán át hagyjuk állni, majd tegyük a napra. Ezt követően tisztíthatjuk ill. öblíthetjük a vásznat.

– A madárpiszkot háztartási szappannal távolíthatjuk el, egy erős súrolókefe segítségével. Ezután öblítsük le többször is – erre a célra használhatjuk kerti locsolókannánkat.

– Ha a tavalyi szezon után erősen foltos, koszos maradt, terpentinnel kenjük be, majd tiszta vizes kefével mossuk át.

A művirágok tisztítása

Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet. -tartja a mondás. Valószínűleg az én barátom is jó ember. Szereti a virágokat és tisztában van vele, hogy ez a szeretet törődéssel, gondoskodással, munkával jár.

Sajnos 7.emeleti panellakásában mindezen erőfeszítések ellenére rövid időn belül kornyadozni kezdtek csendes kis barátai. Lelke rajta, nem nézte végig lassú haláltusájukat, inkább szüleinek és azon barátainak ajándékozta őket, akikről tudta, hogy a szobadíszen kívül az érző élőlényt látják bennük.
A virágok nélküli lakás viszont olyan, mint a halak nélküli akvárium, ezért helyüket selyemből és műanyagból készült művirágokkal pótolta.

Mondhatnánk rosszmájúan, hogy csupán kényelmesen megszabadult a macerás virágoktól és a lakás díszének aligha nevezhető, gondozásmentes verzió mellett döntött, de a tények rácáfolnának erre.

Hosszas keresgélés után egy ebben a kategóriában minőséginek és drágának számító “márkát” választott, és -bár locsolnia már nem kellett- rendszeresen tisztította őket, ami bizony nem sokkal egyszerűbb, mint az élő növények gondozása.

– A kisebb, “szabad tövű” művirágokat sóval félig megtöltött papírzacskóba tette, majd néhányszor összerázta. A zacskóból kivéve a kád fölött lerázogatta róla a rátapadt, ráakadt szemcséket és csak ezután kerültek vissza helyükre.

– A nagyobb, “gipszlábúak” köré fóliát fektetett, ezután egy lágysörtéjű ecsetet közepesen sűrű sóoldatba mártott, majd miután az ecset megszáradt áttisztogatta vele a művirágot és végül egy száraz, sómentes ecsettel újra lesöprögette.

Közel három éve tisztogatja így művirágait és azok -ha mással nem is- de látványukkal maximálisan meghálálják a törődést.

Sokszor jut eszembe ez a barátom, amikor a lépcsőházak fordulóiban, folyosóin pusztulásra ítélt növényeket látok. Vajon jó ember, aki “ott felejtette” őket?

Útszóró só a lakásban?

A kérdés önmagáért beszél. Mit kereshet az útszóró só vagy egyéb téli csúszásgátló anyag lakásunk küszöbén belül?

Ok, ha nem is számtalan, de számos lehet: -téli lábbelink talpmintázatába ragadva; -egy hanyagabb lábtörlést követően; -gyermekünk szánkójáról vagy -a legkisebbek esetében- a babakocsi kerekéről …

Az okozat viszont a kellemetlenségen túl károkat is okozhat.

Ami a “kellemetlenséget” illeti:
– A padló burkolatára száradt csúszásgátló anyagok a takarításkor plussz feladattal látnak el. Mivel felsöpörni, -porszívózni már nem lehet őket, a felmosást minimum duplán kell elvégezni, ha nem szeretnénk, hogy a tisztított felület egységesen fátyolos, matt fénnyel köszönjön vissza ránk.

“Károk” alatt természetesen anyagi károk értendők:
– A csúszásgátló anyagok minimum kétféle összetevőből állnak (fagyásgátló, síkosságmentesítő).
A fagyásgátló anyagok megkötik -magukba szívják- a nedvességet. Fa vagy furnér alapú
burkolatok (pl. szalagparketta, laminált padlóburkolatok) esetében a felületen és az illesztéseknél, míg kerámia vagy kőburkolatok esetében a fugaanyagban okozhat kárt akár egyetlen nagyobbacska sókristály is.
A síkosságmentesítő anyagok (zúzott murva, -vulkáni kőzet, kvarchomok) nagy szilárdságú szemcséiknek köszönhetően fejtik ki hatásukat. Ezek a szemcsék azonban szinte minden burkolatra veszélyt jelentenek, hiszen karcosodást okozhatnak felületükön.

A fenti problémák legegyszerűbb megoldásai:
– A lábtörlő szokásosnál is körültekintőbb használata.
– A lábbeli azonnali levétele otthonunkba érkezéskor.
– Műanyag alátét (lehetőleg peremmel rendelkező) elhelyezése a levett cipők és az egyéb otthonunkba kerülő tárgyak számára.

Ha már megtörtént a baj és az útszóró anyag lakásunkba jutott igyekezzünk minél előbb takarítani.
Frissen keletkezett szennyeződést először tiszta, langyos vízzel nedvesített moppal vagy puha ronggyal mossuk fel. Ezután eszközünket alaposan kiöblítve és kicsavarva -szinte szárazra- töröljük át ismét a felületet.
Ha a szennyeződést már száraz állapotában vesszük észre, az említett felmosás előtt alaposan söpörjük vagy porszívózzuk át a tisztítandó felületet.

Soha, még nedves állapotában se próbáljuk meg a szennyeződést dörzsöléssel eltávolítani!

Mivel családi házakban a hólapát is gyakran az ajtón belülre kerül, ajánlott annak használat utáni alapos tisztítása.
Mind műanyag, mind fém hólapát esetében sokat segíthet, ha használat előtt egy darab gyertyával vagy akár padlóviasszal “vaxoljuk” át felületét. Így a használat során nem tapad rá a hó (súlyos kilók emelgetésétől kímélve meg bennünket) és munkánk végeztével elegendő áttörölni eszközünket.

A gyöngyök tisztítása

A feleségem tegnap reggel, kinyitotta ékszeres dobozát, amit még a szüleitől kapott. Tartalma vetekszik a kalózok féltve őrzött lakatlan szigeteken elrejtett kincseivel. Hosszú válogatás után, egy régi darabra eset  a választása. Egy gyöngy fülbevaló volt. Miután kiemelte a dozozból észrevette, hogy elvesztette régi csillogását az ékszer. Rám nézett szomorúan és választás végül egy másik fülbevalóra esett. Ezek után adott volt a kérdés, vajon a gyöngyöt, hogy kell takarítani.

Ha viselés közben bekoszolódik az ékszer, akkor a legegyszerűbb módja a tisztításnak, ha a denaturált szeszbe mártjuk a bekoszolódott darabokat, majd alapossan átmossuk őket, de soha ne áztassuk.

Másik remek prakika, ha denaturált szesz helyett borecetet alkalmazunk.

Abban az esetben ha a gyöngyöket gyöngyfűző fonalra fűzték fel,akkor elég, ha szappanos vízzel átmossuk. A síma fonalat, ugyanis könnyen tönkreteheti a szappan. Ezek után rakjuk száraz rongyok közé.

A legfontosabb, hogy SOHA ne használjunk savat, ammóniákot a tisztításhoz, ugyani azok szétmarhatják a gyöngy felületét.

Ha a gyöngysorunk nem koszolódott be annyira, akkor puha flanel ruhával is áttörölgethetjük. (Ha így teszünk rendszeresen, megvéthetjük az ékszert a koszolódástól)

Ha a gyöngyünk homályos lett, só segítségével újra visszanyeri régi fényét. Ezt úgy tehetjük meg ha, egy vászonba belerakjuk a gyöngyöt, ráöntünk egy ki sót, majd addig öblögessük víz segítségével, amíg a só el nem tűnik.

A hamutál tisztítása

Bár a mostani poszt egy szűkebb közösséghez szól, nem árt ha tudjuk, hogyan kell tisztítani a dohányzás egyik fő kellékét a hamutálat.

Fajtájuktól függően több módszer is létezik a tisztításukra, és pontosan azért mert többféle anyagból készülnek így muszály szót ejtenünk arról, hogy milyen hibát ne kövessünk el a tisztításakor.

Azokat a hamutálakat, amelyek kristályból, vagy üvegből készültek -csak és kizárólag – hideg vízben mossagassuk el, mert különben homyályosak lesznek. Arra is vigyázzunk, ha pl. ólomkristály hamutálról beszélünk, ne tegyük ki nagy hőingadozásnak, hiszen ha véletlenül télen kint használjuk ezt a típust, akkor ha meleg vizet öntünk rá könnyen merepedhet. Az üveg hamutálak tisztításának másik remek módja, ha sóval bedörzsöljük a koszos részeket.

A fém hamutálak tisztítása talán a legnagyobb kihívás, hiszen hamar koszolódik és ha nem tisztítják, sokáig megőrzi a hamu kellemetlen szagát. A nikotinfoltokat a legegyszerűbben denaturálált szeszes ronggyal tudjuk letisztítani. Miután átdösrzsöltük, érdemes hideg vízzel lemosni, majd kifőzött rebarbara levével kifényesíteni.

Talán a legszebb hamutálak a porcelánból készültek. Ezeket mosószeres vízben érdemes elmosogatni. Abban az esetben, ha így nem járunk eredménnyel és további barna nikotinfoltokat találunk, próbáljuk meg sóba mártott ruhával átdörzsölni, majd elöblíteni. Ha már nem olyan fényes a porcelán a sok használattól, citromsavba mártott vattával töröljük át és újra vissza nyeri régi fényét.