A kátrányfolt tisztítása

A hétvégén egy építkezésen jártunk, ahol megnéztünk egy félkész házat. A részletekkel nem untatnék senkit, azonban ami utánna történt, az szervesen kapcsolódik a témához. A feleségem leült a terasz szélére, ahol a terasz szélső borítását kátránylappal oldották meg. Nem is lett volna ezzel gond, ha nem lett volna meleg, mert így a kátrány ráragadt a feleségem szoknyájára. Így adódott a poszt.

Abban az esetben, ha padlóra, csempére, kőre került kátrányt,akkor amennyire lehet, kaparjuk le, ezt követően a maradékot benzines ronggyal tüntessük el. Végül langyos szappanos vízzel mossuk le. 

Ha  a textilanyag lesz foltos, akkor először a felületét kenjük be étolajjal – a foltot puhítsuk meg – végül alkoholos vagy benzines ronggyal enyhén dörzsöljük át. A kitisztított részt végül meleg szappanos vízzel mossuk ki.

A kátrányfolt eltávolítására petróleumot, ill. terpentint is használhatunk, azonban óvatosan bánjunk ezekkel a szerekkel hiszen ezek a vegyszerek foltot hagyhatnak. Ezért mielőtt a tisztításhoz hozzáfognánk, próbáljuk ki, valamilyen kevésbé látható helyen. Ha mégis nyomot hagynának, használjunk benzint.

Nagyobb és vastagabb szennyeződés esetén a kátrányt először késsel lekaparva távolítsuk el, majd a még megmaradt foltot benzinnel vagy vajjal, olajjal lágyítsuk meg, és ezután tisztítószerrel vagy mosószerrel dörzsöljük tisztára.

Hogyan tisztítsuk meg a kristálycsillárokat?

Ha ez egy szórakoztató oldal volna, most az enyhén “fásnak” nevezhető angol humor nyomdokaiba lépve számos “hasznos tippet” ajánlanék (pl.: alaposan, nagy türelemmel, kitartással, stb.). Ezen a nyomon haladva megállapítom, hogy az angolok nem csupán humorosak, de gyakorlatiasak is, hiszen a fenti példák valóban helytállóak, ha egy kristálycsillár tisztítását tűztük ki célul.

Vértezzük tehát fel magunkat az említett tulajdonságokkal, és egészítsük ki némi környezettudatossággal. Tapasztalatból állíthatom, hogy ha így fogunk valamihez, a legmacerásabbnak tűnő feladat is könnyebbé válik.

Én a magam részéről kétféle módszert szoktam alkalmazni, a tisztítandó felület szennyezettségétől függően, de mindkettőtmegelőzi a csillár alatti padló letakarása.

– Erősebb szennyeződések esetében pamutkesztyűt húzok a kezemre, majd kesztyűs kezemet szalmiákszeszbe mártom és áttörlöm vele a csillárt díszítő kristályokat.

– Enyhébb szennyeződések eltávolításához egy tálban elkeverek 1 résznyi alkoholt 3 résznyi vízzel, majd ebbe az oldatba mártom az egyes kristályrészeket. Amelyiket nem tudom az edénybe mártani, egy puha ecsetet az oldatba mártva és ezzel áttörölve tisztítom.

Hogyan szüntessük meg a nemkívánt gazfelverődéseket?

Ez a téma első olvasatra inkább tűnhet esztétikai, mint higiéniai célzatúnak. Ám a csúf látványon kívül egyéb problémákat is okozhat (és itt nem a kevésbé “sportos” nyugdíjasoknak okzott közlekedési nehézségekre gondolok 🙂  ), ha a gaz felveri az általunk használt járdát vagy az otthonunkat magába foglaló ház tövét.

Ahol a gaz és a gyom felüti a fejét, a felszíni zöld rész alatt makacs gyökereket is ereszt. Ezek a gyökerek magukba szívják a nedvességet, gyarapodnak és szinte szétfeszítik az érintett felületeket.

Sokszor ezt a kérdést elintézzük egy legyintéssel és a fűnyírási munkálatok kiterjesztésével, pedig a legszebb úton vagy újonnan épített házon is egy-két év alatt komoly költséget okozó rongálást vihet végbe az eleinte fel sem tűnő gazosodás.

Mielőtt néhányan elindulnának, hogy gyomirtót vásároljanak és “felvegyék a harcot a természettel”, én inkább  az olcsóbb és hatásosabb házipraktikák mellett teszem le a voksom, és nekik is azt javaslom, maradjanak ezeknél.

– A cementezett, betonozott vagy térkővel burkolt felületeket könnyen megóvhatjuk a gyomok elszaporodásától, ha forró vizet öntünk a “fertőzött” közökre. A gyomok újbóli felbukkanásakor ismételjük ezt meg.

– Aszfaltozott vagy bazalttal kirakott részeken könnyebben elbánhatunk az előbújó gazzal. Elegendő, ha száraz sót szórunk rá. Az elburjázott gyomoknál a gyomirtásra szánt forró víz hatékonyságát némi só hozzáadásával fokozhatjuk.

Az elektromos fűnyírók tisztítása

Arra, hogy ez az írás csupán az elektromos fűnyírók tisztításához ad hasznos tippeket, két kézenfekvő okot tudok így hirtelen megemlíteni.

Az első:

– Az elektromos fűnyírók mindamellett, hogy csendesebbek és környezetkímélőbbek benzinmotoros társaiknál, még olcsóbbak is. …ennyit mindenképpen megér a kábelhúzogatással járó macera.

A második:

– Anélkül, hogy a címben felhívnám a figyelmet a meghajtás sajátosságaira, nem kezdhetném a jótanácsok sorát így:

Áramtalanítsuk fűnyírónkat, majd -minden tisztítással kapcsolatos szabályt felrúgva- kezdjük el az aljánál munkánkat. Elsőként a késekről és a belső dobról távolítsuk el a korábbi fűnyíráskor keletkezett szennyeződéseket. Ezután a motor házát levéve portalanítsuk azt.

Miután a motor házát ismét rögzítettük, hozzáláthatunk fűnyírónk általános tisztításához. Erre a célra keverjünk el 1dl petróleumot 5l vízben, majd egy rongyot vagy alaposan kinyomkodott szivacsot használva mossuk át vele. Nyugodtan használhatjuk a kések tisztításához is, így elkerülhetjük azok rozsdásodását.

A módszer előnyei: nem csepeg minden a víztől, nem kell utánaöblíteni, taszítja a nedvességet és frissen tartja a fűnyíró színét.

A gyűjtőtartály tisztítításához használjunk durva sörtéjű kefét.

Száraz sampon készítése

A szeszélyes tavaszi időjárás szerencsére már megörvendeztetett minket egy-egy napsütéses nappal. A szabadtéri programok egyre bővülő lehetőségei között az egyik legelőkelőbb helyre a kirándulás, természetjárás kerül. Ha módunkban áll, érdemes ezt egy hosszú hétvégére időzítve többnapos túrázás formájában “megejteni”.

Igaz, hogy ez több szervezést, felkészülést igényel, ám a természetben eltöltött néhány nap mindenképpen kárpótol majd minket.

Felszerelésünk összeállításakor a praktikum és a szükségesség egyaránt fontos szerephez jut. Ezeknek a szempontoknak megfelelve érdemes a “tisztasági csomagba” egy kevés száraz sampont készítenünk.
Keverjünk egy fél csésze kukoricaliszthez, keményítőliszthez vagy babahintőporhoz egy kávéskanál sót, és töltsük ezt egy nagy lyukú sótartóba. Szórjuk a hajunkra, majd többször keféljük át.

Ezt a módszert használva környezetünket kímélve vethetjük le a tábortüzek és a szalonnasütés szagát mielőtt újra visszaindulnánk urbanizált környezetünkbe.

A szélvédő “bogármentesítése”

Kevés olyan bosszantó dolog van, mint amikor fáradtságos munkánk gyümölcsét látjuk veszendőbe menni. Az autó lemosása ebből a szempontból Sziszifusz nyomdokaiba vezet bennünket.

A csapadékos hónapokban még hagyján, de amint beköszönt a szárazabb időszak, szinte könnyeket csalhat szemünkbe a nemrég csillogóan tisztára suvickolt autó egy-egy hosszabb út végén.
Az út porától egy puha ronggyal könnyedén megszabadíthatjuk szeretett négykerekűnket, de a rosszkor, rossz helyen repkedő és ezáltal elhunyó bogarak tetemeivel már más a helyzet.

Vehetünk -állítólag- “bogároldó” szélvédőmosó folyadékot,de a neve alapján én nem szeretnék közelebbi kapcsolatba kerülni ilyen szerrel. Marad tehát az önerővel történő megoldás.

Az eszközök:
– egy nedves rongy vagy szivacs,
– néhány “krumplis vagy hagymás” műanyagháló

A nedves rongyot hajtsuk kb. két tenyérnyi méretűre, majd a tisztítandó felületre téve néhány másodpercig áztassuk vele. Ezután az összetekert műanyaghálóval dörzsöljük át.

Alkalmazhatjuk ezt a megoldást a lámpatestek, a krómmal díszített felületek és a hűtőrács tisztítására is.

Az erre a célra félretett műanyaghálót alaposan rázzuk -esetleg mossuk- ki használat előtt, mert a benne maradt homokszemek nem kívánt karcosodást okozhatnak!

Az ecsetek tisztítása

Gondolom, nem én vagyok az egyetlen, akiből egy-egy használt ecset látványa szélsőségeket súroló gondolatokat vált ki. Konkrétan a “Ki kéne inkább dobni, de ha ezt teszem, hosszútávon megvehetném újra azokat a tárgyakat, amiket rendszeresen óvnom kell vele.” mondat jut ilyenkor eszembe.

Szerencsére a józan ész többször győz, mint a lustaság. Természetesen egy alvázvédőtől “összecsumbákosodott”  rémségtől én is könnyű szívvel válok meg, de a normál igénybevételnek kitett festőszerszámokat bizony igyekszem megmenteni.

A következő néhány jótanácsot is a “szakikra” kéne fognom, hiszen az alapokat ők adták. Szerencsére a tapasztalat nem csupán igazolta, de apró finomításokkal tökéletesítette a jól bevált módszereket

-Egy ecset élettartamának hosszát már az első használatbavételkor megnövelhetjük úgy, hogy az azt megelőző 10-12 órán át lenolajba áztatjuk. Tartósabb és könnyebben tisztítható lesz.

-Az ecseteket és a festőhengereket egyaránt puhává és tisztává varázsolhatjuk, ha diszperziós festékek felvitele után utánöblítőben (lágyöblítőben) mossuk ki.

-Az olaj, nitró és egyéb oldószeres festékek felhordása után egy fémdobozba öntsünk egy kevés a festék típusának megfelelő festékoldót, majd ebben mossuk, áztassuk ki munkaeszközünket. A tökéletes tisztaság eléréséhez az oldószerben tisztított ecsettet húzzuk végig egy kidobásra szánt, semleges tárgyon (pl. kartonpapíron).

-Ha ecsetünk a mosást követően megkeményedik, forró ecetben puhítsuk fel, majd mossuk ki lúgos vízben

Jó piktorkodást!

Gépkocsi akkumulátorok tisztítása

Öreg autó, öreg szerelő, öreg fortélyok. Azt hihetnénk, hogy ez az ideális összeállítás, ha a “gondozásmentes” akkumulátorok korában szert szeretnénk tenni némi hasznos tudásra.

Az öreg autót a mi esetünkben egy négyütemű papírcsoda -szerintem félszerzet- jelentette. Az eladását megelőző nyáron teljes akkumulátorkimerüléssel lepett meg minket.
Át is toltuk az utca túloldalán ügyködő szerelő srácokhoz egy kis lélekmasszázsra. Generátorcsere, biztosítéktábla csere és más egyéb cserék után azzal a nyugalommal vittük haza, hogy bár sokba került, télen nyugodtak lehetünk felőle.

Két nappal később, minden cserék ellenére újra “baj szag” lengte körül.
Nem bízva a mindent cserélő srácokban, sétára indultam, és az őslakos szomszédok útmutatása alapján eljutottam Gábor bácsihoz, a környék AUTÓSZERELŐJÉHEZ.
Néhány szóval felvázoltam az autó tüneteit, majd -lényegesen több szóval- felsoroltam a gyógyulás reményében megejtett cseréket is.

Már ekkor feltűnt a szája szegletében egy hamisan megcsillanó mosoly, de amikor azt kérdeztem, hogy mikor hozhatnám át a beteg félszerzetet, szinte vigyorogva küldött haza azzal a jó tanáccsal, hogy tisztogassam meg az “akksit”.
Először ellenkezni próbáltam, hiszen a szóbanforgó energiaforrás alig múlt két éves -ráadásul “gondozásmentes” is-, de látva a tekintetében gyülekező viharfelhőket lemondtam erről, és inkább a szükséges tennivalók mikéntjéről kezdtem érdeklődni.

Hazatérve aztán feltűrtem az ingem ujját és nekiduráltam magam az értelmetlennek tűnő feladatnak.

Miután levettem a csupán a saruknál kivágott nylon borítást, erősen lúgos, langyos vízzel átmostam a műanyag borítást és a pólusokat egyaránt. A fólia ellenére sötét és gusztustalan ragacs fedte.
Ezután egy darab csiszolóvászonnal átdörzsöltem az akkumulátor pólusait. Végül egy csavarhúzó segítségével kipattintottam a “cellák” tetején lévő dugókat, és desztillált vízzel feltöltöttem őket a jelzésig.
Mielőtt visszaszereltem volna, a pólusokat bekentem gépzsírral.

Bikázókábel, újraindítás és némi járatás -időnként kissé túráztatva a vicces formájú karámba terelt mini ménest. Ennyi kellett ahhoz, hogy a mi Trabink még majd egy éven át fűtsön nekünk télen…   …és nyáron is.

A szalmakalap tisztítása

A nyár egyik fő kelléke a szalmakalap. Bár még korántsem olyan jó az idő, mint július közepén, érdemes beszélni arről, hogy 30 fokban szikrázó napsütésben, ha felvesszük eme fejfedőt, ne érezzük kényelmetlenül magunkat, ha szomszéd meglát minket.

A kevésbé piszkos, poros kalapot sós oldattal (egy liter víz, ötevőkanál konyhasó) tisztítsuk. Amennyiben nagyon piszkos, szappanos vízzel és kefével mossuk át. Az oldatba tegyünk egy kevésszalmiákszeszt is (egy liter szappanos víz, 3 evőkanál szalmiákszesz). A végén tiszta vízzel öblítsük.

Ha a szalmakalapot fehéríteni szeretnénk, először alaposan tisztítsuk ki, majd hidrogén-peroxid és szalmiákszesz egyenlő arányú oldatával egyenletesen dörzsöljük be, hagyjuk megszáradni. Ha kell, kissé nedvesen vasaljuk.

Ha a kalapot dobozban vagy műanyag zacskóban tároljuk, használat előtt elegendő kikefélni. Ha kissé megsárgult, akkor dörzsöljük át egy félbevágott citrommal, majd vizes kefével mossuk le, és szárítsuk meg.

A szalmakalap tisztításához durva kefét használni, ill. erősen kefélni, vagy a rostokat átáztatni nem szabad, mert könnyen tönkremegy. A tűző napon se szárítsuk, mivel a szalmarostok túlzottan kiszáradnak, és törékennyé válnak. Szárítás után a kalapot tanácsos bekenniglicerinnel, hogy a rostok ne keményedjenek meg.

Forras: hazipraktikak.com

“Nyers”-fa képkeretek megszépítése

Bevallom, a cím jelen esetben kissé megtévesztő. Arról van szó ugyanis, hogy a “megszépítés” szó sokkal inkább a változó stílus követését, a natúr fa képkeretek házipraktikával történő átszínezését, ápolását jelenti.

A gyakorlat egyszerűségét és praktikumát ismerve, úgy gondolom, hogy bárkinek aki egyszer is elolvassa, eszébe fog jutni és sikerrel alkalmazza majd, ha bútorcserét, otthona átrendezését vagy festését követően a színben épp nem odaillő képkeretben is meglátja a megváltozott környezet legszebb darabját.

A natúr fa képkeretek átszínezéséhez ugyanis nincs szükségünk másra, mint folyékony cipőtisztítóra és viaszra.

– Kenjük le kétszer a cipőtisztítóval, majd fényezzük át a viasszal.

A vörösesbarna cipőpaszta mahagóni, a világosbarna juhar, a barna diószínű tóussal ajándékoz meg bennünket.