A szélvédő “bogármentesítése”

Kevés olyan bosszantó dolog van, mint amikor fáradtságos munkánk gyümölcsét látjuk veszendőbe menni. Az autó lemosása ebből a szempontból Sziszifusz nyomdokaiba vezet bennünket.

A csapadékos hónapokban még hagyján, de amint beköszönt a szárazabb időszak, szinte könnyeket csalhat szemünkbe a nemrég csillogóan tisztára suvickolt autó egy-egy hosszabb út végén.
Az út porától egy puha ronggyal könnyedén megszabadíthatjuk szeretett négykerekűnket, de a rosszkor, rossz helyen repkedő és ezáltal elhunyó bogarak tetemeivel már más a helyzet.

Vehetünk -állítólag- “bogároldó” szélvédőmosó folyadékot,de a neve alapján én nem szeretnék közelebbi kapcsolatba kerülni ilyen szerrel. Marad tehát az önerővel történő megoldás.

Az eszközök:
– egy nedves rongy vagy szivacs,
– néhány “krumplis vagy hagymás” műanyagháló

A nedves rongyot hajtsuk kb. két tenyérnyi méretűre, majd a tisztítandó felületre téve néhány másodpercig áztassuk vele. Ezután az összetekert műanyaghálóval dörzsöljük át.

Alkalmazhatjuk ezt a megoldást a lámpatestek, a krómmal díszített felületek és a hűtőrács tisztítására is.

Az erre a célra félretett műanyaghálót alaposan rázzuk -esetleg mossuk- ki használat előtt, mert a benne maradt homokszemek nem kívánt karcosodást okozhatnak!

Redőny tisztítása

A népszerű Lila akác köz lakóihoz hasonlóan én is egy csendes kertvárosi övezetben lakom családommal és, bár korántsem a pletykálkodás ill. a szomszédok megfigyelése tölti ki napjainkat, óhatatlanul is be-be pillantgatunk egymás életébe.

Amióta a délutáni órákat is éjszakai sötétség jellemzi, sok időt töltünk félig vagy teljesen leengedett redőnyök mögött, mivel házunk az utcafronthoz közel épült és a felkapcsolt villanyok tekintetet vonzóan, mint a mozivászon közvetítik a kint közlekedőknek mindennapi teendőink elvégzését.

Tegnap reggel, amikor munkába indultam vetettem egy búcsúpillantást a házra és nem tudtam nem észrevenni, hogy redőnyeink bizony rendesen bekoszolódtak. Hiába az elmúlt hetek csapadékos időjárása, van amit az eső nem tud lemosni. Szóval, várom a tavaszt és előre félem a tavaszi nagytakarítást hiszen nap, mint nap találok egy újabb tisztítandó felületet.

Az elmúlt évtizedekben az egyik legkedveltebb árnyékolástechnikai eszköz lett a redőny. Nem csak a hétvégi nagy alvások segítőjeként, de hő- és hangszigetelő tulajdonságai miatt is. A régi nehéz faredőnyök mellett, ma már kaphatóak alumínium és műanyag redőnyök, külső-, belső- vagy vakolható tokkal.

Egyben azonban mindannyian közösek. Ez pedig a porosodás, koszolódás, amit a külső környezettel való közvetlen érintkezés is fokoz. Célszerű tehát nem megvárni az enyémhez hasonló “sokkot”, hanem a rendszeres takarítások részévé tenni redőnyeinket.

-Első lépésként portalanítsuk le felületüket. Erre a célra használhatunk egy kisebb söprűt, puha sörtéjű kefét vagy porszívónk kefés toldatát.
-Ezután töröljük át nedves ronggyal vagy szivaccsal.
-Végezetül töröljük szárazra.

A nedves és a száraz törlést mindig vízszintes irányba végezzük.

Redőnyeink tisztítását érdemes egy kicsit “meghúzva” végezni. Ez alatt azt értem, hogy a gurtnit épp annyira húzzuk meg, hogy a redőny sávjai közt 1-2mm -es rés legyen. Így a port az egyébként nem látható részekről is ki tudjuk tisztítani. A nedves áttörléshez használhatunk enyhén mosogatószeres vizet, de soha ne próbáljuk meg súrolószerrel eltávolítani a makacsabb koszokat. Ha csupán szárazon próbáljuk tisztítani, éppúgy összekarcolódhat, mint a súrolószer használatától.

Palacsintasütő tisztítása

Ezt is megértük. A karácsony utáni “nasi-készlet” tegnap estére végleg kiürült. Az utolsó bejglicsücsök töltelék nélkül, szárazon, egy morzsatenger közepéről vigyorgott rám gúnyosan…   …azt hitte, megússza. Az, hogy -még nyomorúságos állapota ellenére is- elfogyasztottam, egyértelművé tette a tényt: “nasi-függő” lettem.

Ma estére már gondoskodnom kellett valami édességről. Szerencsére a párom hasonló tüneteket észlelt magán, ezért gyorsan felosztottuk egymás közt a palacsintasütés feladatait. Enyém lett a bevásárlás… 🙂
Úgy tűnt, hogy teljes harmóniában dolgozunk együtt a célért, de hát két dudás egy csárdában nemigen fér meg. A tészta kikeverésével még nem volt gond. Ám hamarosan úgy álltunk egymással szemben, mint a legádázabb harcra készülő ellenségek.
Életem párja -súlycsoportjához mérten- egy teflon-, míg én nagymamám megfeketedett öntöttvas palacsintasütőjével hadonásztunk, miközben soroltuk sajátunk előnyeit és a konkurens hátrányait.

Utólag rájöttünk, hogy milyen röhejesen is viselkedtünk, és bár példaértékű volna az egész eset leírása, inkább megmaradok annak a néhány ismeretnek a továbbadásánál amit vitánk során szereztem.

-Amit a teflon palacsintasütőről szükséges tudnunk:

-nem igényel “beavatást” az első használat előtt,
-típusonként változóan használható gáz- és villanytűzhelyen ill. indukciós főzőlapon,
-zsiradék felhasználása nélkül vagy igen kevés zsiradékkal használható,
-tisztítása egyszerű: -puha, nedves ronggyal, esetleg kímélő mosogatószert használva mosogatható,
-a teflon bevonat megóvása miatt súrolószert ne használjunk mosogatásakor,
-ne használjuk közepesnél nagyobb lángon -igaz, hogy így lassabban süthetünk, de túl magas hőmérsékleten a teflon bevonat is megéghet.

-Az öntöttvas palacsintasütő esetében:

-az első használat előtt alaposan égessük ki, majd néhány palacsintát süssünk benne barnára – esetleg kissé égessük le,
-ne használjuk más étel elkészítéséhez,
-leégés esetén a tisztítását mosogatószeres szivaccsal végezzük, majd alaposan öblítsük ki és töröljük papírral teljesen szárazra, mert egyébként könnyen rozsdásodhat,
-általános használata után elegendő tiszta papírral átdörzsölni,
-nagy lángon, gyorsan süthetünk vele, de igazán hatékonyan csak gáztűzhelyen használható.

Bár szerintem a nagy palacsintájánál -és ebből adódóan a palacsintasütőjénél- nincs jobb a világon, mégis a modern technika győzött. Hogy miért? Talán az otthoni nadrág viselése, vagy az okosabb enged miatt…

Na jó, azért így is finom volt. 🙂