Szabadidő kategória bejegyzései

Az ecsetek tisztítása

Gondolom, nem én vagyok az egyetlen, akiből egy-egy használt ecset látványa szélsőségeket súroló gondolatokat vált ki. Konkrétan a “Ki kéne inkább dobni, de ha ezt teszem, hosszútávon megvehetném újra azokat a tárgyakat, amiket rendszeresen óvnom kell vele.” mondat jut ilyenkor eszembe.

Szerencsére a józan ész többször győz, mint a lustaság. Természetesen egy alvázvédőtől “összecsumbákosodott”  rémségtől én is könnyű szívvel válok meg, de a normál igénybevételnek kitett festőszerszámokat bizony igyekszem megmenteni.

A következő néhány jótanácsot is a “szakikra” kéne fognom, hiszen az alapokat ők adták. Szerencsére a tapasztalat nem csupán igazolta, de apró finomításokkal tökéletesítette a jól bevált módszereket

-Egy ecset élettartamának hosszát már az első használatbavételkor megnövelhetjük úgy, hogy az azt megelőző 10-12 órán át lenolajba áztatjuk. Tartósabb és könnyebben tisztítható lesz.

-Az ecseteket és a festőhengereket egyaránt puhává és tisztává varázsolhatjuk, ha diszperziós festékek felvitele után utánöblítőben (lágyöblítőben) mossuk ki.

-Az olaj, nitró és egyéb oldószeres festékek felhordása után egy fémdobozba öntsünk egy kevés a festék típusának megfelelő festékoldót, majd ebben mossuk, áztassuk ki munkaeszközünket. A tökéletes tisztaság eléréséhez az oldószerben tisztított ecsettet húzzuk végig egy kidobásra szánt, semleges tárgyon (pl. kartonpapíron).

-Ha ecsetünk a mosást követően megkeményedik, forró ecetben puhítsuk fel, majd mossuk ki lúgos vízben

Jó piktorkodást!

Gépkocsi akkumulátorok tisztítása

Öreg autó, öreg szerelő, öreg fortélyok. Azt hihetnénk, hogy ez az ideális összeállítás, ha a “gondozásmentes” akkumulátorok korában szert szeretnénk tenni némi hasznos tudásra.

Az öreg autót a mi esetünkben egy négyütemű papírcsoda -szerintem félszerzet- jelentette. Az eladását megelőző nyáron teljes akkumulátorkimerüléssel lepett meg minket.
Át is toltuk az utca túloldalán ügyködő szerelő srácokhoz egy kis lélekmasszázsra. Generátorcsere, biztosítéktábla csere és más egyéb cserék után azzal a nyugalommal vittük haza, hogy bár sokba került, télen nyugodtak lehetünk felőle.

Két nappal később, minden cserék ellenére újra “baj szag” lengte körül.
Nem bízva a mindent cserélő srácokban, sétára indultam, és az őslakos szomszédok útmutatása alapján eljutottam Gábor bácsihoz, a környék AUTÓSZERELŐJÉHEZ.
Néhány szóval felvázoltam az autó tüneteit, majd -lényegesen több szóval- felsoroltam a gyógyulás reményében megejtett cseréket is.

Már ekkor feltűnt a szája szegletében egy hamisan megcsillanó mosoly, de amikor azt kérdeztem, hogy mikor hozhatnám át a beteg félszerzetet, szinte vigyorogva küldött haza azzal a jó tanáccsal, hogy tisztogassam meg az “akksit”.
Először ellenkezni próbáltam, hiszen a szóbanforgó energiaforrás alig múlt két éves -ráadásul “gondozásmentes” is-, de látva a tekintetében gyülekező viharfelhőket lemondtam erről, és inkább a szükséges tennivalók mikéntjéről kezdtem érdeklődni.

Hazatérve aztán feltűrtem az ingem ujját és nekiduráltam magam az értelmetlennek tűnő feladatnak.

Miután levettem a csupán a saruknál kivágott nylon borítást, erősen lúgos, langyos vízzel átmostam a műanyag borítást és a pólusokat egyaránt. A fólia ellenére sötét és gusztustalan ragacs fedte.
Ezután egy darab csiszolóvászonnal átdörzsöltem az akkumulátor pólusait. Végül egy csavarhúzó segítségével kipattintottam a “cellák” tetején lévő dugókat, és desztillált vízzel feltöltöttem őket a jelzésig.
Mielőtt visszaszereltem volna, a pólusokat bekentem gépzsírral.

Bikázókábel, újraindítás és némi járatás -időnként kissé túráztatva a vicces formájú karámba terelt mini ménest. Ennyi kellett ahhoz, hogy a mi Trabink még majd egy éven át fűtsön nekünk télen…   …és nyáron is.

A szalmakalap tisztítása

A nyár egyik fő kelléke a szalmakalap. Bár még korántsem olyan jó az idő, mint július közepén, érdemes beszélni arről, hogy 30 fokban szikrázó napsütésben, ha felvesszük eme fejfedőt, ne érezzük kényelmetlenül magunkat, ha szomszéd meglát minket.

A kevésbé piszkos, poros kalapot sós oldattal (egy liter víz, ötevőkanál konyhasó) tisztítsuk. Amennyiben nagyon piszkos, szappanos vízzel és kefével mossuk át. Az oldatba tegyünk egy kevésszalmiákszeszt is (egy liter szappanos víz, 3 evőkanál szalmiákszesz). A végén tiszta vízzel öblítsük.

Ha a szalmakalapot fehéríteni szeretnénk, először alaposan tisztítsuk ki, majd hidrogén-peroxid és szalmiákszesz egyenlő arányú oldatával egyenletesen dörzsöljük be, hagyjuk megszáradni. Ha kell, kissé nedvesen vasaljuk.

Ha a kalapot dobozban vagy műanyag zacskóban tároljuk, használat előtt elegendő kikefélni. Ha kissé megsárgult, akkor dörzsöljük át egy félbevágott citrommal, majd vizes kefével mossuk le, és szárítsuk meg.

A szalmakalap tisztításához durva kefét használni, ill. erősen kefélni, vagy a rostokat átáztatni nem szabad, mert könnyen tönkremegy. A tűző napon se szárítsuk, mivel a szalmarostok túlzottan kiszáradnak, és törékennyé válnak. Szárítás után a kalapot tanácsos bekenniglicerinnel, hogy a rostok ne keményedjenek meg.

Forras: hazipraktikak.com

A napernyő tisztítása

Talán viccesnek tűnik, hogy már most a napernyő tisztításáról írok, de ezzel is csupán magamban próbálom erősíteni a nyár és a szikrázó napsütés közelségébe vetett hitet.

Persze indokolhattam volna azzal is a témaválasztást, hogy a szezonális felkészülést, hogy jobb már most elkezdeni, hiszen a tavasz ismérve a szeszélyes időjárás és éppúgy reánk törhet a kánikula, mint pár napja a havazás.   …bár így lenne.

Minden esetre, higgyünk az “időjósoknak” és használjuk ki hasznosan a hétvégére ígért napos, meleg időjárást.

Napernyőket elő! Mutassuk meg a természetnek, hogy mi már felkészültünk.

– Ha a téli tárolás során penészfoltok jelentek meg rajta, negvesítsük meg azokat szalmiákszesszel és hintsük be sóval. 10 – 12 órán át hagyjuk állni, majd tegyük a napra. Ezt követően tisztíthatjuk ill. öblíthetjük a vásznat.

– A madárpiszkot háztartási szappannal távolíthatjuk el, egy erős súrolókefe segítségével. Ezután öblítsük le többször is – erre a célra használhatjuk kerti locsolókannánkat.

– Ha a tavalyi szezon után erősen foltos, koszos maradt, terpentinnel kenjük be, majd tiszta vizes kefével mossuk át.

Sárfolt eltávolítása ruházatunkról

Ha figyelembe veszem azt, hogy a sár mint olyan, évszaktól függetlenül bármikor megkeserítheti napjainkat, nem is értem miért nem írtam a sárfolt eltávolításáról már korábban.
Úgy tűnik, a legelemibb témák felvetéséhez néha saját “élményre” van szükség. Így történt ez most is, ráadásul a lehető legextrémebb módon.

Reggel frissen, tisztán, illatosan indultam el otthonról. Néhány méter megtétele után -továbbra is frissen, tisztán, illatosan- beültem a kocsimba, majd alig negyed óra elteltével kiszálltam belőle, de immár fülig sárosan.
A magyarázat egyszerű.
A jól bevált “taxis-légkondit” használva (leengedett ablak + light fűtés) indultam el házunktól. Az épphogy felkelő nap fényében boldogan konstatáltam a forgalom gyérségét és élvezettel szívtam be a kora tavaszi friss levegőt. A tökéletes vezetési élményen csak a kátyúk kerülgetése csorbított egy keveset.
-Ennél szebben nap nem is indulhat. -gondoltam épp, amikor a szembejövő sávban közlekedő autóstársam csúnyán beleszaladt egy kátyúba. Mondanom sem kell, hogy a kátyúban lévő száradásnak induló sár egységesen borította be autóm teljes bal oldalát, és a leengedett ablaknak köszönhetően engem is.
Az első lehetőségnél visszafordultam és hazafelé vettem az irányt.
Gyors zuhanyozást és teljes ruhacserét követően ismét úton voltam.
Amikor délután hazaértem, ruháim már ismét tisztán, összehajtva vártak. Mivel az öntisztulás szóba sem jöhetett, kérdések özönét zúdítottam páromra…

Nedves folt, száraz folt:

A még vizes sárfoltokat egy nedves ruhakefével távolította el, majd helyüket vizes ronggyal átdörzsölte. Ezután a még látható sárfolt nyomokat egy ecetes vízbe mártott ruhakefével tüntette el.

A már száraz sárfoltokat egy száraz ruhakefével alaposan kikefélte, majd egy denaturált szeszbe mártott ronggyal tisztította ki teljesen az anyagból.

Bár ennyi mindkét esetben megtette hatását, az igazán makacs nedves sárfoltok után maradt foltokat is eltávolíthatjuk -anélkül, hogy az egész ruhát kimosnánk-, ha egy benzinbe mártott ronggyal alaposan átdörzsöljük.

Korcsolya tisztítása

Minap a Városligeten áthaladva pár percig láthattam a jégen kavargó sokasságot és azonnal éreztem, hogy ezzel kapcsolatban írnom kell.Azt hiszem nyugodtan mondhatom, hogy a korcsolyázás a téli sportok királynője. Már az apró gyerekek csetlő-botló próbálkozásaiban is van némi -igaz mulatságos- kecsesség. Ez a kecsesség később megmarad, nem csak a jégtáncosok szemetkápráztató piruettjeiben, de a jégen sikló, száguldó megannyi ember mozgásában is. A tél egyik csodája, hogy a legegyszerűbb eszközökkel is remek szórakozási lehetőségeket tudunk teremteni magunknak. Az egyik ilyen eszköz lehet a korcsolya is. Ha van egy pár korcsolyánk, már is szebbnek tűnik az egyébként fogvacogtató hideg.

– A műanyag korcsolyacipőt nedves, puha ronggyal tisztítsuk le.A bőrből készültet ápojuk úgy, mint téli cipőinket.

– Ha a korcsolya pengéjén halvány rozsdafoltot veszünk észre, csiszoljuk le róla. Ehhez használhatunk finom szemcséjű csiszoló- ill. polírpapírt vagy készíthetünk csiszolópasztát krétaporból és szalmiákszeszből, de úgy is megtisztíthatjuk, hogy előbb alaposan bekenjük petróleummal és egy ideig állni hagyjuk, azután só és homok keverékével ledörzsöljük

– Miután meggyőződtünk korcsolyánk tisztaságáról puha, száraz ronggyal töröljük át újra.

– Ha a szezon befejeződött, a korcsolyabőrcipőt olajozzuk be jól, és így tegyük el, különben a több hónapos állásban kiszáradhat.

Igaz, hogy tavasztól őszig a korcsolyázás lehetősége várat majd magára, de hát tél és jég lesz jövőre is.

A hamutál tisztítása

Bár a mostani poszt egy szűkebb közösséghez szól, nem árt ha tudjuk, hogyan kell tisztítani a dohányzás egyik fő kellékét a hamutálat.

Fajtájuktól függően több módszer is létezik a tisztításukra, és pontosan azért mert többféle anyagból készülnek így muszály szót ejtenünk arról, hogy milyen hibát ne kövessünk el a tisztításakor.

Azokat a hamutálakat, amelyek kristályból, vagy üvegből készültek -csak és kizárólag – hideg vízben mossagassuk el, mert különben homyályosak lesznek. Arra is vigyázzunk, ha pl. ólomkristály hamutálról beszélünk, ne tegyük ki nagy hőingadozásnak, hiszen ha véletlenül télen kint használjuk ezt a típust, akkor ha meleg vizet öntünk rá könnyen merepedhet. Az üveg hamutálak tisztításának másik remek módja, ha sóval bedörzsöljük a koszos részeket.

A fém hamutálak tisztítása talán a legnagyobb kihívás, hiszen hamar koszolódik és ha nem tisztítják, sokáig megőrzi a hamu kellemetlen szagát. A nikotinfoltokat a legegyszerűbben denaturálált szeszes ronggyal tudjuk letisztítani. Miután átdösrzsöltük, érdemes hideg vízzel lemosni, majd kifőzött rebarbara levével kifényesíteni.

Talán a legszebb hamutálak a porcelánból készültek. Ezeket mosószeres vízben érdemes elmosogatni. Abban az esetben, ha így nem járunk eredménnyel és további barna nikotinfoltokat találunk, próbáljuk meg sóba mártott ruhával átdörzsölni, majd elöblíteni. Ha már nem olyan fényes a porcelán a sok használattól, citromsavba mártott vattával töröljük át és újra vissza nyeri régi fényét.