Az elektromos fűnyírók tisztítása

Arra, hogy ez az írás csupán az elektromos fűnyírók tisztításához ad hasznos tippeket, két kézenfekvő okot tudok így hirtelen megemlíteni.

Az első:

– Az elektromos fűnyírók mindamellett, hogy csendesebbek és környezetkímélőbbek benzinmotoros társaiknál, még olcsóbbak is. …ennyit mindenképpen megér a kábelhúzogatással járó macera.

A második:

– Anélkül, hogy a címben felhívnám a figyelmet a meghajtás sajátosságaira, nem kezdhetném a jótanácsok sorát így:

Áramtalanítsuk fűnyírónkat, majd -minden tisztítással kapcsolatos szabályt felrúgva- kezdjük el az aljánál munkánkat. Elsőként a késekről és a belső dobról távolítsuk el a korábbi fűnyíráskor keletkezett szennyeződéseket. Ezután a motor házát levéve portalanítsuk azt.

Miután a motor házát ismét rögzítettük, hozzáláthatunk fűnyírónk általános tisztításához. Erre a célra keverjünk el 1dl petróleumot 5l vízben, majd egy rongyot vagy alaposan kinyomkodott szivacsot használva mossuk át vele. Nyugodtan használhatjuk a kések tisztításához is, így elkerülhetjük azok rozsdásodását.

A módszer előnyei: nem csepeg minden a víztől, nem kell utánaöblíteni, taszítja a nedvességet és frissen tartja a fűnyíró színét.

A gyűjtőtartály tisztítításához használjunk durva sörtéjű kefét.

Tojásfolt eltávolítása

Hétvégi piskótasütésem első lépése a tojások fehérjének és sárgájának szétválasztása volt. Erős koncentráció és némi szerencsétlenkedés eredményeképp sikerrel jártam. Ezután lépésről lépésre követtem a szakácskönyv utasításait, bízva abban, hogy a kezdők szerencséje most sem hagy cserben.

A végeredményt tulajdonképpen sikerként könyvelhettem el. A konyhák istene -ha van ilyen- ezúttal kegyes volt hozzám és kifejezetten ízletes nasival jutalmazta fáradozásaimat.

Amikor a csokikrémes kockák már a tálon sorakoztak nekiveselkedtem a mosogatásnak. Csakhamar végeztem ezzel is, és épp élvezni készültem munkám gyümölcsét, amikor észrevettem a ruhámon éktelenkedő foltokat. Mint a gyerekek előkéjén, az én pólómon is megtalálható volt szinte minden amit a konyhaművészet nagykönyve hozzávalónak nevez.

Sóvárgó pillantást vetettem  a hőn áhított falatokra és elindultam a fürdőszoba felé, hogy megszabaduljak az különböző cseppektől, pacáktól.

Mivel a tojásról tudtam, hogy bármelyik ipari ragasztóval versenyre kelhet, elsőként a “szépen” elkülönülő tojásfehérje ill. -sárgája foltokról gondoskodtam.

– A tojásfehérje foltokat gyenge szalmiákszeszes oldattal itattam át, majd amikor foltok kifakultak, azonnal átmostam ill. “öblítettem” őket.

– A tojássárgája okozta foltokkal könnyebb dolgom volt, mivel teljesen megszáradtak mire sort kerítettem rájuk. Először megpróbáltam enyhén kidörzsölni, kikefélni az anyagból, majd azokat a foltokat amelyek az anyag belső felén is átütöttek, néhány csepp szalmiákkal dúsított vízzel átmostam.

Párom később mosolyogva hasonlított a kontár ácshoz, aki többet üt az ujjára kalapácsával, mint a szögre. Nem baj! Fő a lelkesedés. Legközelebb lángost sütök.

Praktika rozsdátlanításhoz

Lassan eljönni látszik a tavaszi kert- vagy erkélyrendezés ideje. A lakásokban, lépcsőházakban telelő növények újra elfoglalhatják az őket megillető helyet, a kint felejtett kerti bútorok a reggeli kávézás, az esti és hétvégi pihenések, baráti összejövetelek főszereplői lesznek.

A szabadban töltött idő teljes komfortjának megteremtését érdemes már az első száraz, napsütéses hétvégére időzítenünk, mert -ahogy az már lenni szokott- biztosak lehetünk benne, hogy a tervezettnél több munka vár ránk.

Az ilyen plusz munkák közé tartozik a téli csapadékoktól -esetleg sózástól- rozsdásodásnak indult felületek kezelése.
A festés, lakkozás előtti rozsdátlanításra való felkészüléskor előkerülnek a drótkefék, a csiszolóvásznak és a boltokban kapható rozsdátlanító folyadékok valamelyike.

A fizikai hatással bíró eszközök használata -a kezelendő felület állapotától függően- lehet szükséges vagy akár elkerülhetetlen is.
A kémiai rozsdátlanító használata előtt azonban érdemes elgondolkodni:

-Ezek a folyadékok erősen maró hatásúak. Használatuk szakértelem vagy megfelelő körültekintés hiányában akár veszélyes is lehet. És a legkevésbé sem környezetkímélőek.

Még mielőtt a vegyipar “megkövezésemért kiáltana” kijelentem, hogy a kereskedelemben forgalmazott rozsdátlanító folyadékokkal semmi problémám, csupán a vegyszerek szükségtelen otthoni felhasználását ellenzem.

Természetesen azzal is tisztában vagyok, hogy ilyenkor illik más alternatívát kínálni, mely megfelel az általam hangoztatott kritériumoknak.
A “megvásárolom és használom” kényelmét akár még fokozhatjuk is, ha konyhánkban keresgélve találunk ecetet és sütőport.

– Egy kb. félliteres edénybe öntsünk 2dl ecetet és keverjünk hozzá egy csomag sütőport, majd időnként megkeverve pihentessük pár percig.

– A kapott keveréket használva -erős sörtéjű kefével vagy egy erősebb ronggyal- dörzsöljük le a rozsdásodó felületet.

Festés, lakkozás előtt töröljük át egy nedves ronggyal, majd a száradást követően zsírtalanítsuk a -már rozsdamentes- részeket is.

Televízió tisztítása

A modern technika legelismertebb eszköze manapság minden lakásban megtalálható. A mindennapi munka végeztével egymás után villannak fel esténként a TV készülékek fényei információt és szórakozást nyújtva tulajdonosaiknak.
Ez alól a mi lakásunk sem kivétel.

Néha már-már úgy érzem, hogy ez a rendszeresség egyfajta “agymosás”, amivel gondot feledtetünk vagy éppen -ha a hírek ezt közvetítik- gondot okozunk magunknak. De mindegy is, hogy nézzük-e. A színes képek villogása és a szüntelen duruzsolás éppúgy az esték része, mint a vacsora vagy a fürdés.

Persze, ha ez nem így volna, akkor sem tudnám elfelejteni jelenlétét, mert -mint porfogó- minden takarításnál külön munkával lát el.
Ennek ellenére nem bánom, hogy van.

Ami a tisztítását illeti: nem nagy munka, ha tudjuk miként fogjunk hozzá.

-A képernyőt puha ronggyal vagy szarvasbőrrel töröljük át.

-A műanyag borítással szintén tegyünk így.

-A szellőző rácsait porszívónk kefés toldatával tisztítsuk meg -ezzel energiát is spórolhatunk.

-Ha a képernyőn vagy a műanyag borításon zsíros szennyeződés vagy bogárpiszok van, azt denaturáltszeszbe mártott puha ronggyal távolítsuk el.

Talpbetétek tisztítása

Téli ruházatunk alapvető része a meleg lábbeli. Van aki csizmát, van aki bakancsot és van aki meleg téli cipőt választ ilyenkor. Én személy szerint cipőt vagy bakancsot szeretek hordani, azt is dupla zoknival és plussz talpbetéttel. Fázós lábú vagyok.

Arra persze mindig nagy gondot fordítok, hogy ne hordjam napokig ugyanazt a lábbelit, hiszen egy viszkető, kellemetlen szagú lábgombánál semmire sem vágyom kevésbé.
Cipőimet, bakancsomat rendszeresen tisztítom akkor is, ha láthatóan nem koszosak. Ilyenkor kiveszem belőlük a talpbetétet és gondosan megtisztítom azt is.

Ezzel el is árultam az egyik legfontosabbat: -a talpbetétet mindig külön, a cipőből kivéve tisztítsuk.

Alapvetően három féle -anyagukban különböző- cserebetétet különböztetünk meg.

I. Lágyhab cserebetét:
-Gépben 30 fokos programon, kevés mosószerrel vagy kézzel -szintén 30 fok körüli- enyhén szappanos vízzel mossuk, majd tiszta vízzel öblítsük és lehetőleg lassan szárítsuk.

II. Parafa cserebetét:
-Kizárólag kézzel 30 fok körüli enyhén szappanos vízzel, puha kefével tisztítsuk, majd tiszta vizes öblítés után lassan szárítsuk.

III. Bőrből készült cserebetét:
– Tisztítását ugyanúgy végezzük, mint a parafa cserebetétét, de a lassú szárításra fokozottan figyeljünk oda.

A gyűrött, szakadt talpbetétet mindig cseréljük újra.
Ne feledkezzünk meg arról, hogy a talpbetét tisztántartása a lábápolás szerves része, ezért gyakoribb tisztítást igényel, mint cipőink!
Extrém igénybevétel -pl.túrázás- után a talpbetétet a lábbeliből kivéve külön szárítsuk. Az újbóli használat előtt győződjünk meg annak tisztaságáról!

Redőny tisztítása

A népszerű Lila akác köz lakóihoz hasonlóan én is egy csendes kertvárosi övezetben lakom családommal és, bár korántsem a pletykálkodás ill. a szomszédok megfigyelése tölti ki napjainkat, óhatatlanul is be-be pillantgatunk egymás életébe.

Amióta a délutáni órákat is éjszakai sötétség jellemzi, sok időt töltünk félig vagy teljesen leengedett redőnyök mögött, mivel házunk az utcafronthoz közel épült és a felkapcsolt villanyok tekintetet vonzóan, mint a mozivászon közvetítik a kint közlekedőknek mindennapi teendőink elvégzését.

Tegnap reggel, amikor munkába indultam vetettem egy búcsúpillantást a házra és nem tudtam nem észrevenni, hogy redőnyeink bizony rendesen bekoszolódtak. Hiába az elmúlt hetek csapadékos időjárása, van amit az eső nem tud lemosni. Szóval, várom a tavaszt és előre félem a tavaszi nagytakarítást hiszen nap, mint nap találok egy újabb tisztítandó felületet.

Az elmúlt évtizedekben az egyik legkedveltebb árnyékolástechnikai eszköz lett a redőny. Nem csak a hétvégi nagy alvások segítőjeként, de hő- és hangszigetelő tulajdonságai miatt is. A régi nehéz faredőnyök mellett, ma már kaphatóak alumínium és műanyag redőnyök, külső-, belső- vagy vakolható tokkal.

Egyben azonban mindannyian közösek. Ez pedig a porosodás, koszolódás, amit a külső környezettel való közvetlen érintkezés is fokoz. Célszerű tehát nem megvárni az enyémhez hasonló “sokkot”, hanem a rendszeres takarítások részévé tenni redőnyeinket.

-Első lépésként portalanítsuk le felületüket. Erre a célra használhatunk egy kisebb söprűt, puha sörtéjű kefét vagy porszívónk kefés toldatát.
-Ezután töröljük át nedves ronggyal vagy szivaccsal.
-Végezetül töröljük szárazra.

A nedves és a száraz törlést mindig vízszintes irányba végezzük.

Redőnyeink tisztítását érdemes egy kicsit “meghúzva” végezni. Ez alatt azt értem, hogy a gurtnit épp annyira húzzuk meg, hogy a redőny sávjai közt 1-2mm -es rés legyen. Így a port az egyébként nem látható részekről is ki tudjuk tisztítani. A nedves áttörléshez használhatunk enyhén mosogatószeres vizet, de soha ne próbáljuk meg súrolószerrel eltávolítani a makacsabb koszokat. Ha csupán szárazon próbáljuk tisztítani, éppúgy összekarcolódhat, mint a súrolószer használatától.

Evőeszközök tisztítása

Ünnepi hangulat, ünnepi készülődés? Nem feltétlenül kell erre gondolnunk a karácsony közeledtével. Nap mint nap készítjük elő asztalunkat vendégváráshoz, családi étkezésekhez. Étkezéseink elengedhetetlen kellékei az evőeszközeink. Természetesen minden főzéskor vagy étkezéskor használt evőeszközt elmosogatunk.

Ahány ház, annyi szokás.   …mondja a népi bölcsesség, és nem alaptalanul. Mindenki a maga módján mosogat és varázsolja tisztává az edényeit, evőeszközeit.

Korábban már írtunk megoldást az ezüstneműk, a fából készült konyhai eszközök és a rozsdamentes acél felületek, -eszközök tisztítására. Ezért, most elkalandozva a homogén anyagok tisztításától, a “vegyes” anyagokból készült evőeszközök tisztítására helyezünk elsősorban hangsúlyt.
Általában a mosogatáskor éppúgy tisztítjuk fa vagy műanyag nyelű evőeszközeinket, mint bármely másikat. Az eredmény első látásra -és rövidtávon-  megfelelhet bárki ízlésének, de alaposabban szemügyre véve azt tapasztaljuk, hogy a nyél tövében makacsul megmaradnak a szennyeződések.
Kimondani is rosszul esik, de ezt a szennyeződést nagyrészt mi magunk okozzuk a mosogatás során. Ez persze nem azt jelenti, hogy hanyagul mosogatnánk. Egyszerűen csak a “foglalat”, mint az különböző anyagok találkozási pontja szinte vgyűjti a koszt.
Sziszifuszi megoldásként nekiláthatunk egy hegyes ezközzel a szennyeződés eltávolításához, de van ennél egyszerűbb, hatékonyabb megoldás is.

– egy magas falú edénybe szórjunk egy kevés szódabikarbónát,
– helyezzük rá evőeszközeinket,
– majd öntsünk rá langyos ecetet úgy, hogy elfedje a kényes részeket,
– hagyjuk benne ázni, amíg a habzás tart,
– majd egy kemény sörtéjű kefével tisztítsuk meg a fellazult szennyeződésektől,
– ezután mosogassuk el úgy, mint bármikor használat után.

Ezt a folyamatot természetesen nem szükséges minden alkalommal elvégeznünk, de rendszeressé téve nem kell attól tartanunk, hogy vendégeink bizalmatlan, kritikus szemmel néznek majd ránk, ha az étkezés után a mosogatóba tesszük evőeszközeinket.
A fenti eljárás hatásosan alkalmazható pl. a tojásos villák vagy akár rántott ételek forgatásához használt eszközeink tisztításához is.

A párna tisztítása

Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát… Régi mondás, de helyénvaló. Az ágynemű takarítása, azon belül a párnák tisztítása rendkívül fontos, hiszen a rajta megtapadó por, komoly allergiás tüneteket is produkálhat, a reggeli szipogásról nem is beszélve. A mai napon héhány ötletet adunk a párnák megóvására, tisztítására.

A párnákat télen-nyáron naponta szellőztessük. Legjobb szellős, félárnyékos helyre tenni. Ha nincs más lehetőségünk, akkor a nyitottablakba tegyük. A szellőztetés felfrissíti és levegőssé teszi az ágynemű mélyebb rétegeit is. Így a tollak fellazulnak, és a párnák megduzzadnak. Ha a szellőztetést befejeztük, a toll- és pehelypárnákat jól rázzuk fel, kezünkkel gyengéden veregessük meg, majd puha kefével alaposan keféljük le. Porolóval ne verjük a tollpárnákat, mert ettől is rongálódhatnak a tollak.

A párnában levő tollat, pelyhet ajánlatos ötévenként tisztítani, és az angint legalább tízévenként cserélni. Közben két-három mosásután az angin belső oldalát vékonyan kenjük be keményítővel vagy mosószappan és viasz keverékével, hogy az anginból ne bújjon ki a tollpihe

A vattával vagy műszálas anyagokkal töltött párnákat elegendő havonta egyszer puha kefével átkefélni mindkét oldalán. Porolni nem szabad!

Forrás: Tausz György

A lábtörlő tisztítása

Minden lábtörlő árulkodó jele az ajtó túloldalán élő tulajdonos egyéniségének, stílusának. A szokványos szocreál lábtörlők helyét ugyanis felváltották a legkülönbözőbb mintájú, formájú, anyagú lábtörlők. Míg az irodák, irodaházak elegánsan szürke “tisztaságőrei” konzervatív sablonosságra vannak kárhozatva, saját küszöbünk előtt, már otthonunk -és ezáltal önmagunk- egy darabját mutatjuk meg a világnak.
De ki megy be szívesen egy olyan lakásba, ahol már az ajtó előtt az idők folyamán felgyülemlett kosszal kell találkoznia? És mit gondolunk az említett lábtörlő tulajdonosáról?
Most az esős, lucskos évszakokban óhatatlanul több gondot kell fordítanunk arra, hogy a lakásunkon kívül maradt kosz, így pl.a cipőnk talpára ragadt falevelek ne alkossanak tartósan rossz képet rólunk.

-Az egyszerű gumi lábtörlők tisztítására fölösleges volna tanácsot adnunk. A szokott módon lerázva, leseperve, langyos vízzel áttörölve biztosan tiszta lábtörlőt kapunk.

-Ennél valamivel nehezebb dolgunk van a filcből készült lábtörlőkkel. Lerázás és söprés után érdemes porszívóval letisztítani. A szálak közé ragadt sarat egy közepesen kemény kefével távolíthatjuk el. Majd bő vízzel mossuk át, végül vízszintesen kiterítve szárítsuk meg.

-A fonott nád, vagy gyékény lábtörlők esetében is természetesen a portalanítás az első lépés, de talán itt a legfontosabb! Ezután egy puha, nedves kefével tisztítsuk meg a szennyeződésektől. Fontos, hogy az ilyen anyagból készült lábtörlőket ne csak nedvesen mossuk, de időnként szobai-, virágpermetezővel is óvjuk a teljes kiszáradástól. Így elkerülhető a szálak töredezése, roncsolódása.Természetesen a szárítást ez esetben is a lábtörlőt vízszintesen kiterítve végezzük.

A könyvek tisztítása

Otthonunk rendszeres takarítása során óhatatlanul eljutunk a könyvespolchoz. Ezt általában a “csetreszek”, szobadíszek levétele után portalanítjuk, és a polc anyagának megfelelő ápolószerrel kezeljük.
De mi a helyzet a könyvekkel?
A legtöbb esetben kívül maradnak azon a körön, ahol a “papok táncolnak”. Pedig kultúránknak ezen alappillérei éppúgy megérdemelnék a rendszeres gondoskodást, mint a polc, amin állnak.
Természetesen a kisebb könyvtárak -méltán büszke- tulajdonosainak ez a feladat nagyobb kihívást jelent, mint a felkapott bestsellerek gyűjtőinek, de a könyv csodája, hogy olvasásukkor akár évek múltával is ugyanazt az élményt nyújtják, és ezt az örömöt megkeserítheti a könyv levételekor ránk szabaduló porfelhő.
Érdemes tehát az időszakos nagytakarításokkal egy időben, a könyveinkre is szentelni némi időt.

-A legegyszerűbb, ha a polcról levéve átforgatjuk lapjaikat, majd porszívónk kis, kefés toldalékával körbeszaladunk az összecsukott könyv oldalain.
-Fóliázott könyveink borítóját, fedlapját nedves ruhával töröljük át, de csak száraz állapotban tegyük helyére, mert száradáskor összeragadhat más könyvekkel.
-Bőrkötéses, aranyozott könyvek, antik darabok esetében használjunk mindig speciális, márkázott terméket.
-Matt kötésű könyveinket kizárólag száraz ruhával töröljük át.

Óvjuk, ápoljuk könyveinket, hiszen hagyatékunk a jövő emberének, emberségünk alapja, az írás, az olvasás, az írott történelem!