Kert kategória bejegyzései

A kátrányfolt tisztítása

A hétvégén egy építkezésen jártunk, ahol megnéztünk egy félkész házat. A részletekkel nem untatnék senkit, azonban ami utánna történt, az szervesen kapcsolódik a témához. A feleségem leült a terasz szélére, ahol a terasz szélső borítását kátránylappal oldották meg. Nem is lett volna ezzel gond, ha nem lett volna meleg, mert így a kátrány ráragadt a feleségem szoknyájára. Így adódott a poszt.

Abban az esetben, ha padlóra, csempére, kőre került kátrányt,akkor amennyire lehet, kaparjuk le, ezt követően a maradékot benzines ronggyal tüntessük el. Végül langyos szappanos vízzel mossuk le. 

Ha  a textilanyag lesz foltos, akkor először a felületét kenjük be étolajjal – a foltot puhítsuk meg – végül alkoholos vagy benzines ronggyal enyhén dörzsöljük át. A kitisztított részt végül meleg szappanos vízzel mossuk ki.

A kátrányfolt eltávolítására petróleumot, ill. terpentint is használhatunk, azonban óvatosan bánjunk ezekkel a szerekkel hiszen ezek a vegyszerek foltot hagyhatnak. Ezért mielőtt a tisztításhoz hozzáfognánk, próbáljuk ki, valamilyen kevésbé látható helyen. Ha mégis nyomot hagynának, használjunk benzint.

Nagyobb és vastagabb szennyeződés esetén a kátrányt először késsel lekaparva távolítsuk el, majd a még megmaradt foltot benzinnel vagy vajjal, olajjal lágyítsuk meg, és ezután tisztítószerrel vagy mosószerrel dörzsöljük tisztára.

Hogyan szüntessük meg a nemkívánt gazfelverődéseket?

Ez a téma első olvasatra inkább tűnhet esztétikai, mint higiéniai célzatúnak. Ám a csúf látványon kívül egyéb problémákat is okozhat (és itt nem a kevésbé “sportos” nyugdíjasoknak okzott közlekedési nehézségekre gondolok 🙂  ), ha a gaz felveri az általunk használt járdát vagy az otthonunkat magába foglaló ház tövét.

Ahol a gaz és a gyom felüti a fejét, a felszíni zöld rész alatt makacs gyökereket is ereszt. Ezek a gyökerek magukba szívják a nedvességet, gyarapodnak és szinte szétfeszítik az érintett felületeket.

Sokszor ezt a kérdést elintézzük egy legyintéssel és a fűnyírási munkálatok kiterjesztésével, pedig a legszebb úton vagy újonnan épített házon is egy-két év alatt komoly költséget okozó rongálást vihet végbe az eleinte fel sem tűnő gazosodás.

Mielőtt néhányan elindulnának, hogy gyomirtót vásároljanak és “felvegyék a harcot a természettel”, én inkább  az olcsóbb és hatásosabb házipraktikák mellett teszem le a voksom, és nekik is azt javaslom, maradjanak ezeknél.

– A cementezett, betonozott vagy térkővel burkolt felületeket könnyen megóvhatjuk a gyomok elszaporodásától, ha forró vizet öntünk a “fertőzött” közökre. A gyomok újbóli felbukkanásakor ismételjük ezt meg.

– Aszfaltozott vagy bazalttal kirakott részeken könnyebben elbánhatunk az előbújó gazzal. Elegendő, ha száraz sót szórunk rá. Az elburjázott gyomoknál a gyomirtásra szánt forró víz hatékonyságát némi só hozzáadásával fokozhatjuk.

Az elektromos fűnyírók tisztítása

Arra, hogy ez az írás csupán az elektromos fűnyírók tisztításához ad hasznos tippeket, két kézenfekvő okot tudok így hirtelen megemlíteni.

Az első:

– Az elektromos fűnyírók mindamellett, hogy csendesebbek és környezetkímélőbbek benzinmotoros társaiknál, még olcsóbbak is. …ennyit mindenképpen megér a kábelhúzogatással járó macera.

A második:

– Anélkül, hogy a címben felhívnám a figyelmet a meghajtás sajátosságaira, nem kezdhetném a jótanácsok sorát így:

Áramtalanítsuk fűnyírónkat, majd -minden tisztítással kapcsolatos szabályt felrúgva- kezdjük el az aljánál munkánkat. Elsőként a késekről és a belső dobról távolítsuk el a korábbi fűnyíráskor keletkezett szennyeződéseket. Ezután a motor házát levéve portalanítsuk azt.

Miután a motor házát ismét rögzítettük, hozzáláthatunk fűnyírónk általános tisztításához. Erre a célra keverjünk el 1dl petróleumot 5l vízben, majd egy rongyot vagy alaposan kinyomkodott szivacsot használva mossuk át vele. Nyugodtan használhatjuk a kések tisztításához is, így elkerülhetjük azok rozsdásodását.

A módszer előnyei: nem csepeg minden a víztől, nem kell utánaöblíteni, taszítja a nedvességet és frissen tartja a fűnyíró színét.

A gyűjtőtartály tisztítításához használjunk durva sörtéjű kefét.

Fából készült virágládák tisztítása, ápolása

Azt már korábban említettem, hogy lakásunk kulcsainak kifejezetten hátrányára vált a virágláda alatti tárolás, de figyelembe véve a virágláda -nevében is megmutatkozó- funkcióját, ezen nincs is mit csodálkozni.
Mivel az utólagos sopánkodást nem kifejezetten szeretem, igyekszem tanulságos esetként emlékezni kulcsaim kálváriájára, és rátérek az őket rejtő virágláda tisztításával, ápolásával kapcsolatos tapasztalataimra.

Az őszi lustaság következményeként első dolgom a tavalyi föld eltávolítása volt. Egy újabb lehetőség, hogy az én káromon tanuljon bárki, mivel a virágláda belső oldalának nem tesz kifejezetten jót az ilyen hanyagság.
Kisöprögettem, majd a napra húzva száradni hagytam egy-két órán át.

Ezután hozzáláttam az érdemi munkához. Közepesen durva csiszolóvászonnal átdörzsöltem a foltossá vált részeket.
Az újabb söprögetést követően a ellenőriztem a felesleges öntözővíz elvezetését szolgáló furatok átjárhatóságát.
Utolsó lépésként alaposan bekentem lenolajjal körös-körül (ez tartósabbá teszi a fa virágládákat).

Némi időt hagytam, hogy a fa magába szívja az olajat, majd szép egyenletesen feltöltöttem kissé rostos, morzsalékos, tápdús virágfölddel.

A beültetést már a párom gondjaira bízom…

A napernyő tisztítása

Talán viccesnek tűnik, hogy már most a napernyő tisztításáról írok, de ezzel is csupán magamban próbálom erősíteni a nyár és a szikrázó napsütés közelségébe vetett hitet.

Persze indokolhattam volna azzal is a témaválasztást, hogy a szezonális felkészülést, hogy jobb már most elkezdeni, hiszen a tavasz ismérve a szeszélyes időjárás és éppúgy reánk törhet a kánikula, mint pár napja a havazás.   …bár így lenne.

Minden esetre, higgyünk az “időjósoknak” és használjuk ki hasznosan a hétvégére ígért napos, meleg időjárást.

Napernyőket elő! Mutassuk meg a természetnek, hogy mi már felkészültünk.

– Ha a téli tárolás során penészfoltok jelentek meg rajta, negvesítsük meg azokat szalmiákszesszel és hintsük be sóval. 10 – 12 órán át hagyjuk állni, majd tegyük a napra. Ezt követően tisztíthatjuk ill. öblíthetjük a vásznat.

– A madárpiszkot háztartási szappannal távolíthatjuk el, egy erős súrolókefe segítségével. Ezután öblítsük le többször is – erre a célra használhatjuk kerti locsolókannánkat.

– Ha a tavalyi szezon után erősen foltos, koszos maradt, terpentinnel kenjük be, majd tiszta vizes kefével mossuk át.

Nádbútor tisztítása

Lassan itt a tavasz, kezdődik a nagytakarítás. Miután alaposan kitakarítjuk a lakást, érdemes azzal is foglalkozni, hogy kerti bútoraink – melyek téli álmot aludtak – hogyan takaríthatóak úgy, hogy ismét a terasz díszei legyenek.

Ha a nádbútort lenolajba mártott ruhával átdörgöljük, fényes lesz és nem szárad ki. Télen, ha túl száraz a szoba, virágpermetezővel szórjuk meg időnként a bútort. Így visszaadjuk neki a szükséges nedvességet.

Az elpiszkolódott bútorokat langyos szappanos oldattal, kevés bórax hozzáadásával keféljük át, majd tiszta vízzel öblítsük le. A tisztításhoz csak félkemény kefét használjunk.

A fonatokat sosem szabad erős szerrel lemosni, mert mosás után az esetek többségében foltosak lesznek, elszíneződnek.

A nádbútornál többnyire elég, ha időnként leporoljuk, hogy ne rakódjon le a por a fonatokban. A por eltávolításához használjunk ecsetet vagy pamacsot. Így könnyen hozzá tudunk férni minden mélyedéshez.

Forras: hazipraktikak.com,  knol.google.com

Praktika rozsdátlanításhoz

Lassan eljönni látszik a tavaszi kert- vagy erkélyrendezés ideje. A lakásokban, lépcsőházakban telelő növények újra elfoglalhatják az őket megillető helyet, a kint felejtett kerti bútorok a reggeli kávézás, az esti és hétvégi pihenések, baráti összejövetelek főszereplői lesznek.

A szabadban töltött idő teljes komfortjának megteremtését érdemes már az első száraz, napsütéses hétvégére időzítenünk, mert -ahogy az már lenni szokott- biztosak lehetünk benne, hogy a tervezettnél több munka vár ránk.

Az ilyen plusz munkák közé tartozik a téli csapadékoktól -esetleg sózástól- rozsdásodásnak indult felületek kezelése.
A festés, lakkozás előtti rozsdátlanításra való felkészüléskor előkerülnek a drótkefék, a csiszolóvásznak és a boltokban kapható rozsdátlanító folyadékok valamelyike.

A fizikai hatással bíró eszközök használata -a kezelendő felület állapotától függően- lehet szükséges vagy akár elkerülhetetlen is.
A kémiai rozsdátlanító használata előtt azonban érdemes elgondolkodni:

-Ezek a folyadékok erősen maró hatásúak. Használatuk szakértelem vagy megfelelő körültekintés hiányában akár veszélyes is lehet. És a legkevésbé sem környezetkímélőek.

Még mielőtt a vegyipar “megkövezésemért kiáltana” kijelentem, hogy a kereskedelemben forgalmazott rozsdátlanító folyadékokkal semmi problémám, csupán a vegyszerek szükségtelen otthoni felhasználását ellenzem.

Természetesen azzal is tisztában vagyok, hogy ilyenkor illik más alternatívát kínálni, mely megfelel az általam hangoztatott kritériumoknak.
A “megvásárolom és használom” kényelmét akár még fokozhatjuk is, ha konyhánkban keresgélve találunk ecetet és sütőport.

– Egy kb. félliteres edénybe öntsünk 2dl ecetet és keverjünk hozzá egy csomag sütőport, majd időnként megkeverve pihentessük pár percig.

– A kapott keveréket használva -erős sörtéjű kefével vagy egy erősebb ronggyal- dörzsöljük le a rozsdásodó felületet.

Festés, lakkozás előtt töröljük át egy nedves ronggyal, majd a száradást követően zsírtalanítsuk a -már rozsdamentes- részeket is.