A mai napom a kincskeresésről szólt -már amennyiben annak lehet nevezni egy régi ház pincéjének renoválását. Megsárgult könyvek, papundekli kofferek, -kalapdobozok és még megannyi apró kelléke a régi időknek.
Barátom -akinek elvileg segíteni jöttem- hamar rájött, hogy inkább csak egyel többen vagyunk, ráadásul “kutatómunkám” során inkább fokoztam, semmint csökkentettem a káoszt. Mindezt még meg is tudtam indokolni, hiszen nem lehet mindent kidobni, biztosan van amire valakinek még szüksége lehet.
Szó szót követett, végül az illetékes nagymama lejött, hogy rámutasson a maradó, ill. a kidobandó dolgokra.
Így jutottunk el négy magas támlájú, bőrrel kárpitozott székhez.
Lelki szemeim előtt megjelent egy rusztikus jellegű konyha natúr fa pulttal, -szekrényekkel, -asztallal, az asztal körül a négy székkel. Barátok, borozgatás … Álmodozásomnak barátom vetett véget, aki egyértelműen kijelentette, hogy ezek menthetetlen darabok: “- Azokon olyan száraz a bőr, mintha kemencéből vettük volna ki. Fáj,ha ráülök.”
A néni szó nélkül fölment a lakásba, majd egy kis üveg lenmagolajjal, egy ronggyal és egy porseprűvel tért vissza. Csak bámultuk, ahogy -továbbra is szó nélkül- leporolja, majd a lenmagolajjal átitatott ronggyal alaposan átdörzsöli a kárpit egy részét.
A különbség nem csak szemmel látható, de tapintható is volt. A bőr puha lett és rugalmas, A rongy viszont -a portalanítás ellenére is- erősen koszossá vált.
Mondanom sem kell, a nagyi roppant büszke volt. Mosolyogva mesélte, hogy a régi időkben így puhították, tisztították a bőrholmikat.
Nekem nagyon tetszett a dolog. Megkérdeztem, hogy mire kell vigyázni? Nem szeretném én is anekdotákkal tarkítani a választ, ezért tömören a lényeget: óvatosan olajozzuk a rongyot, különben a bőr nem szívja be és foltot hagyhat ruhánkon; kifejezetten rossz állapotú, koszos bőrt többször töröljünk át, ehhez a rongynak mindig tiszta részét használjuk.
Természetesen a székek maradtak, a renoválásból pedig mindössze a takarítás valósult meg. Viszont gazdagabb lettem egy kincset érő praktikával.